Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1938. 27. évfolyam

Folyóiratok szemléje - Pásztortűz 88. p.

Műhely. — 1937. 6. sz. Martinké András: Társadalmi érdeklődés Kemény Zsigmondnál a szabadságharc után. Ezirányú régibb érdeklődése közjogi termé­szetű volt. A szabadságharc után kerül közvetlen kapcsolatba a társadalom problémáival. Két fontos osztályt lát: a polgárságot és a közép- s kisebb föld­birtokos osztályt. De programmjában helyet kap minden társadalmi osztály. E társadalmi érdeklődésével kapcsolatos a népi irodalom kérdése iránt való érdeklődése is. — 1938. 1. sz. Angyal Endre: Gótikus ízlés irodalmunkban. A gótikára vonatkozó gazdag német irodalom ismeretében figyeli a magyar kódexekben elénk kerülő motívumkapcsolatokat. Megtalálja a gótikus romanti­kát, a mozgalmasat, regényeset, de az idilikusat is; vizsgálja a fájdalomkul­tuszt és az érzelmi szélsőségességet. Napkelet. — 1938. 3. sz. Reményi József: Vallási vonatkozások a mai amerikai irodalomban. A vallási élmény a mai kor amerikai írói lelkében jelentős szerephez jut. Szám szerint nincsenek sokan, de álarcmentesen, esztétikai és spirituális felelősségük tudatában éreznek, vágyódnak, gondolkodnak és írnak !­­• 4. sz. Fábián István: Tormay Cecile egy éve halott. Tormay Cecile hatásának oka nagyúri egyénisége s az, hogy heves ideg- és érzelmi életet élt. Nemzeti érzése szerves alkotórésze volt egyéniségének. — Klárik Antal: Az új Kisfalu­­disták. Méltató jellemkép gróf Bethlen Istvánról, Márai Sándorról és Szekfű Gyuláról. — 5. sz. Hajnal István: Küzdelmek, emlékezések. A kiváló író művé­nek pályaméltató ismertetése. — Thurzó Gábor: Az új magyar esszé útjai. „Érdekes és jelentős családfa a magyar szellem életében a magyar esszéistáké. A gyökerek a XVIII. század talajába mélyednek, a törzs Kazinczyé és Besse­nyié, az első ágak Bajzáé, Péterfyé, az új családi ág Babitsé és a legfrissebb haj­tások Cs. Szabó Lászlóé, Halász Gáboré, Németh Lászlóé. Pannonhalmi Szemle. — 1938. 1. sz. Bánhegyi Jób: Szent István alakja irodalmunkban. Gockler Imre tanulmányának felhasználásával írt színes kép. — Kniewald Károly: A magyarországi liturgia legrégibb emléke. A zágrábi érseki könyvtár egy sacramentariuma.­­1075—1092 között készült; benne a magyar szentek legrégibb szövegű imádságai értékesek. Ezeket közli (Sajnos, nem külö­níti el a tanulmány elég szembetűnően az ismertetett kéziratot a zágrábi breviáriumtól, melynek himnuszait Dankó is közölte; még különösebb, hogy e himnuszok fordításait a szerkesztő ehhez a tanulmányhoz kapcsolta függelék­ként.) — 2. sz. Bánhegyi Jób: Zolt­ány Irén emlékezete. Rövid nekrológ. Pannónia. — 1938. 1—2. sz. Koszó János: Ungarn und die geistes­geschichtliche Forschung. Utalva egy előbbi cikkére, rövid áttekintését adja a magyar szellemtörténeti munkáknak, méltatja Thienemann, Gerevich és Szekfil úttörését. — Fischer Béla, Birkás Géza: Tolnai Vilmos. Gondos arckép. Pásztortűz. — 1938. 1. sz. Kovács László: Babits Mihály, a költő. Köl­tészete formában átélte az európai vers történetét; mögöttük fájdalmas, nagy élet áll. — 2. sz. Császár Károly: Kisfaludy Károly. Rövid, alkalmi megemlé­kezés. — Ligeti Ernő: Márai Sándor. A művésznek és a polgárnak újfajta heroizmusát látja benne; ebből magyarázza önkéntelen állásfoglalását a mával szemben. Rámutat művészetének finomságaira. — Janovics Jenő: Színjátszá­sunk múltjának négy korszaka. A kolozsvári színészet történetének rövid át­tekintése.

Next