Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1938. 27. évfolyam
Kisebb közlemények - Birkás Géza: Guillaume Vautier (1866–1937) 71–73. p.
72 Budapesten töltött évei alatt mint francia konzulátusi attasé írta meg La Hongrie économique című könyvét (megjelent 1893-ban, Párizsban, a Berger Levrault és Társa-cég kiadásában, 498 lapnyi terjedelemben). Ez nagy szorgalommal összegyűjtött adatok alapján készült, alapos munka, mely mind Franciaországban, mind nálunk kedvező fogadtatásra talált. Müvét a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásban részesítette, a párizsi Académie des Sciences morales politiques-ban pedig bemutatásra került. Megjelenése évében többek közt a Budapesti Szemle közölt róla terjedelmes és elismerő bírálatot. E munkája célját Vautier egy hozzám intézett levelében így határozta meg: „je me suis efforcé de retracer... la magnifique évolution accomplie par votre patrie à partir de 1867 et qui lui valut, vers les années 1890, une ère de progrès et de prospérité sans pareille". Kitűzött célját meg is valósította, könyve valóban a legkomolyabb és legtárgyilagosabb francia munkák egyike, amelyek a világháborút megelőző korszakban hazánkról megjelentek. Vautier a magyar irodalom iránt tanúsított érdeklődésének felkeltésében nagy része volt Justh Zsigmondnak, akivel Révayék házánál ismerkedett meg és barátkozott össze. E barátságnak, valamint Justh egyéniségének és nagyszabású kulturális programmjának jellemzésére talán nem lesz érdektelen Vautiernek egyik, hozzám intézett leveléből idézni a következőket: „Justh n'était pas exclusivement un homme de lettres. S'il avait abordé l'étude de diverses couches sociales, c'était dans un but d'ordre plus général. A l'époque où la Hongrie allait de réforme en réforme, de progrès en progrès, son ambition le portait à agir sur l'esprit même de la société hongroise. Et il s'était déjà utilement affirmé dans ce domaine, notamment par la création du „Műbarátok Egylete" qui visait à établir des liens entre les classes dirigeantes et les artistes et écrivains. Parmi les moyens qu'il comptait employer pour travailler au bien de sa patrie figurait en bonne place le rapprochement entre les classes cultivées de la Hongrie et de la France. Étant donnée la situation exceptionnellement favorable dont il jouissait dans l'un et l'autre pays, j'ai toujours cru et je reste convaincu qu'il eût obtenu sur ce terrain des résultats appréciables. Le sort ne l'a pas voulu. Les meilleurs et les plus doués de ses adeptes — Louis Széchenyi, Géza Batthyány, les deux frères Keglevich — sont morts prématurément. Personne après lui n'a relevé le flambeau. Pour la Hongrie, comme pour l'amitié franco-hongroise, la perte de Justh a été irréparable. Quant à moi, qui ai pleuré en lui le meilleur des amis, je suis heureux de l'occasion qui m'est offerte — ce sera sans doute la dernière — d'apporter à sa mémoire le témoignage ému de ma vive et sincère amitié." Justh hatása alatt kezdett Vautier a magyar irodalommal foglalkozni és az ő biztatására érlelődött meg benne az az elhatározás, hogy honfitársait a magyar irodalom kiválóbb termékeivel megismertesse. Fordítói tevékenységét lényegesen megkönnyítette magyar nyelvtudása; ez lehetővé tette számára a műveknek eredetiben való olvasását és nem volt szüksége német fordítások igénybevételére. KISEBB KÖZLEMÉNYEK