Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1938. 27. évfolyam

Folyóiratok szemléje - Kelet Népe 86–87. p.

86 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 86 Irodalomtörténeti Közlemények. — 1938. 1. sz. Kristóf György: Dózsa Dániel elbeszélő költészete. A XIX. század közepén élt író kortársai előtt ismert, kedvelt és népszerű volt, 1859 körül azonban abbahagyja a verses köl­tészetet és teljesen a regényírásra adja magát. Legemlegetettebb műve a Zan­dirhám című éposz, a székelyek őstörténetéről. Motívumai már 1843-ban elénk kerülnek két prózai regéjében. Az eposzt a szabadságharc után, bujdosása köz­ben dolgozta ki. Hőskölteménye erősen romantikus. A Zalán futása ihlette, de még annyi történelmi alapja sincs, mint annak, Dózsa tehetsége pedig messze elmarad Vörösmarty géniusza mögött. — Gálos Rezső: Kisfaludy Sándor Lizája. Pais Károly értekezésének bírálata. Cáfolni törekszik azt a feltevést, hogy Himfy Lizájának Horváth Róza volt az ihletője. — Waldapfel József: Heltai Gáspár és a magyar Poticianus. A XVI. század két magyar Poncianust hozott ; ezek közül a lőcsei kiadásból ismert fordítás Heltai Gáspáré; erre vall a stílusa, a magyar szövegnek az eredetihez való viszonya. — Adattár: Gyulai Pál levelei Imre Sándorhoz, — Arany János két ismeretlen levele (Benkő Mihálynóhoz), — Adat Barcsay Ábrahám halálához (Trintsényi Sala Mihály búcsúztatója elmondja, hogy B. mint kurir járt Hamburgban, Hollandiában. Itáliában, Helvéciában; 1806. márc. 2-án £>jjel gutaütés következtében halt meg); — id. Wesselényi Miklós ismeretlen színműre (Hypparchus és Hyppias. vagyis a megszabadult Attica, a keszthelyi hercegi könyvtárban); — Rájnis József kéziratos epigrammagyüjteménye (az Akadémia Kresznerits-gyüjtemé­nyében) ; — Aranka György ismeretlen levele gr. Bánffy Györgyhöz (1796. febr. 25); — Adalék az utolsó nemesi felkelés költészetének történetéhez (hat kiadatlan vers) ; — Berzsenyi levele Tatay Jánoshoz (1812. júl. 27) ; — Arany János kiadatlan levele Kolbenhever Mórhoz (1855. márc. 17. a Toldi estéje for­dításáról); -— Kármán József mint versszerző (a pataki kézirattár látogató könyvéből, 1794) — Kazinczy Klára verse? (a Figyelő XV. 358. közölt vers, a versfők szerint, Horváth Ádám második feleségéé, Sárközi .Jusztináé) ; — Egy Csokonai-vers eredeti kéziratáról (a „Hát már mindég csak vígsággal ..." kez­detű versnek Csurgón levő kézirata); — Molnár Borbála elveszettnek hitt verses regénye (kézirata a keszthelyi hercegi könyvtárban van, de meg is jelent 1804-ben Szerencsétlen indulat vagy Sarolta és Sándor címen); — Ányos Pál egy költeményének forrása és ismeretlen levele (a vers: Battyáni Károly ő her­cegsége halálán; Mészáros Ignác kéziratgyüjteményében, Ányos kezeiírásával, a német eredeti a levélben, amelynek kíséretében neki Ányos a verset elküldte). Katolikus Szemle. — 1938. febr. Szegedi Gergely: Ily és Gyula költé­szete és vallásgyalázónak mondott verse. A szerző egyéni ítélete: Voltaképen az egész népi vallásosságot és vallásos képzeletet minden bájos melegségével és minden élményein tragikus, halálsejtelmes s e halál elől a szentekhez ragasz­kodva, odabúvó hangulatával, tűzzel-vassal ki kellene égetni, ha ez a vers gya­lázása a vallásnak!! — Máj. Sándor István: Irodalmunk és az eucharistia. Gondos áttekintése az eucharistia ünneplésének irodalmunkban. Kelet Népe. — 1938. 2. sz. Vita Zsigmond: Az erdélyi irodalom útkere­sései. Az erdélyi líra az elszakadás után 1924-ig, benne az erdélyi hivatás­tudat, kötelességvállalás. — 3. sz. Vita Zsigmond: Az erdélyi irodalom útkere­sései. Az erdélyi líra világképének kialakulása. A költők társadalmi talaja. — 4. sz. Vita Zsigmond: Az erdélyi irodalom útkeresései. A regény kialakulása,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék