Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1940. 29. évfolyam
Figyelő - G. P.: Elhunytak 138–144. p.
írta tíz héttel halála előtt. Mennyi bizalommal és szeretettel hívja szenttornyai birtokára a fiatal párt, akiknek látogatása elmaradt, s mennyi hittel nézett november 3-iki indiai útja elé, — 1894. okt. 9-én már halott volt.1 1. gr. Cebrián Pózához. Végtelenül örültem sorainak. Lássa, mégis magának kellett igazat adni mindenkinek, kinek szíve van. Most már minden jól van, így viharok után még jobban megfogja a felhőtlen napsugár értékét, becsülni. Jenőnek is mondjon sok szépet, jót és mondja meg neki, hogy augusztus végére bizton számíthatunk magukra. Azonkívül kérem mondja meg most is neki, hogy G[ányó] Julcsa mint népszínmű nem lesz a népszínházban előadva, mert Éva színigazgató azt írta Rózsának, a darab szerzőjének, hogy sem elég intelligens színészei, sem elég intelligens publikuma nincs (sic), hogy a darabot előadhassa. Én a dolognak csak örülök. Ha ideje van írjon néha, végtelenül fog sorainak örülni igaz öreg barátja 1894. jún. 14én. Zsiga, gr. Cebrián Rózához és Hubay Jenőhöz. Bocsássanak meg, hogy így megkésve írok az oly szép s megható figyelmű levélre. De hát nem tudtam a „boldogság útját". Nem tudtam a boldog pár merre felé indult! Ma kapta mama a Gossensass-i levelet, amelyre aztán sietek reflektálni. Mi a „párt" várjuk, bármikor jöjjenek is tárt karokkal. Én sept. 20ig maradok Szent-Tornyán, aztán Velencébe megyek, honnan majd nov. 3-án (legalább ha addig annyira össze tudom magamat szedni Indiába, ha nem, akkor csak Corfu és Algier lesznek téli stallóim. Én az utóbbi két hetet Kolozsvártt (?) Batthyány Lajoséknál és Bécsben töltöttem s a levegőváltozás némileg javított egészségi állapotomon, bár azért még némileg nagyon rekedt vagyok, köhögök s nagy lázaim vannak. De hát így van jól, hogy a boldog emberek egészségesek legyenek s azok, kik nem azok — forduljanak fel. Tán ez a legmagasabb igazság. Itt most pokoli hőség van s olyan jön, hogy az ember alig lát tőle. No majd augusztus második felében (mikorra várjuk a gerle párt!), majd jobb lesz. Az Isten megáldja magukat, azt kívánja vén barátja, barátod Zsiga. 1894. júl. 26 án. Kozocsa Sándor: Elhúnytak. ADY LAJOS (diósadi), ny. tanügyi főtanácsos, szül. Érmindszenten 1881. január 29-én, megh. Bpesten, 1940. ápr. 18-án agytrombózisban. — Ref. 1904/09., a zilahi ref. gimn. h. 1909/19. a bpi V. ker. áll. főgimn. f. tanára. A leveleknek közlésre való szíves átengedéséért Hubay Jenőné őexcellenciájának ezúton is hálás köszönetet mondok. 2 Rózsa Miklós: Justh Zsigmond. Magyar Szalon, 22. köt. 1894 . 397—402. l.