Kozocsa Sándor szerk.: Irodalomtörténet, 1942. 31. évfolyam
Műelemzés - –ry.: Berczik Árpád: Betlehemes játékok 41. p. - –ry.: Németh Zoltán: Kis János szerepe kora irodalmi életében 41. p. - Batizi László: Eötvös Márta: Debrecen irodalma a reformkorszakban (1821–67) 41. p.
BÍRÁLATOK 35 a vonatkozó irodalmat s az egykorú hírlapokat átvette. Nagyon érdekesek kortörténeti adatai. Néhol az esszé követelményének megfelelően csak elnagyolva fejteget. Néha viszont túlságosan aprólékos, így pl. a költő betegségének és gyógyításának fejtegetésénél. Bizonyos szkepszis jellemzi fejtegetéseit. Mindent megnéz és újraértékel, néha erőltetetten és alig elfogadhatóan, de sohasem unalmasan. Mikor arról van szó, hogy Vajda Jánosnak élete végén a miniszter kegydíjat utal ki, Bóka nem rest, kikeresi a minisztériumban azt az aktát, amelyben a kiutalás történt, gondosan közli az akta számát is, s ebből az világlik ki, hogy Vajda azt a kiutalást már nem élvezhette, kevéssel előbb elhúnyt 70 éves korában. Ezt az adatot annak illusztrálására emeltük ki, hogy" Bóka László a sokszor felszínes esszémódszert nem úgy fogja fel, hogy megelégedhetik a vonatkozó kutatások, mások munkájának eredményeivel. Némi egyenetlenség és aránytalanság a műfaj velejárója. Egészben Bóka László Vajda könyve jól kiegészíti az eddigi irodalmat, s megírásával jó szolgálatot tett azoknak, kik szeretik ezt a nagy, de boldogtalan életű magyar költőt. .. Berczik Árpád: Betlehemes játékok. Bp., 1941. 103 (1) 1. (Balassa Bálint-Könyvtár, 4. sz.) Feledésbe merülő karácsonyi népi énekeink és játékaink megmentésére napjainkban az Emericana ejtett visszhangra talált szót. A Balassa Bálint Könyvtár szerencsésen kapcsolódott bele ebbe a mozgalomba, amikor szétszórtan kiadott népi szövegeinkből ezt a jó ízléssel és értékeléssel összeválogatott gazdag gyűjteményt kiadta. Igen figyelemreméltó és tanúságos Berczik Árpád bevezetése, amelyben kifejti a játékok és mondókák stb. irodalom- és népiségtörténeti elemeit és jelentőségét. Ugyanekkor természetesen hangsúlyozza gyűjteménye gyakorlati célkitűzését, tudniillik azt, hogy a közzétett darabok alkalmasak előadásra, s így arra, hogy végre felszítsuk a még mindig hamvában parázsló ősi népi játékösztönt. Iy Németh Zoltán : Kis János szerepe kora irodalmi életében. Győr, 1941. (Szerző) 82 (2) 1. A több mint félszázados (1790—1846) írói működés tükörképe mindnyájunk előtt ismert „emlékezései"-ből. Szerző új pályaképpel kísérletezik, eltekintve néhány ellentmondástól, az sikerül is neki. Gondosan felkutatta az író pályáját alakító tényezők egész sorát, de mintha Kis egyéniségével kelleténél mostohábban bánt volna. Megjegyezzük azt is, hogy újabban az értekezések szerzői mintha csak a tárgyalt író munkáiba merülnének, s a vonatkozó irodalomtörténeti kutatások eredményeitől elzárkóznának. —ig. Eötvös Márta: Debrecen irodalma a reformkorszakban (1825—67). Debrecen, 1941. Szerző. 62. A nagy szeretettel és buzgalommal megírt értekezés sok érdekes adatot tartalmaz Debrecen életének ebből az irodalmivá váló korszakából. Különösen Péczeli Józsefről és a két debreceni évkönyvről írt fejezetek figyelemreméltóak. (Pallas Debrecina és Lant.) A reformkor 1867-ig való kiterjesztése eléggé önkényes. Ugyancsak az önkényes értékelés hibája az, hogy Eötvös Márta a Lant ifjú munkatársainak írásából az általános magyar irodalmi ízlésre következtet. Batizi László.