Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1961. 49. évfolyam

Kortársak szemével - Tóth-Frank László: Tóth Árpád irodalmi kezdeteiről 65–66. p.

toztak: Tóth Árpád,Szabolcsi Lajos,Turóczi-Trostler József, Csáth Géza, Lányi Viktor (akkori­ban még Lányi Géza névvel jegyezte verseit), Lorsy Ernő (néhány év múlva már a Pester Lloyd tárcarovatának vezetője), Mindszenty-Lichtenberg István (a nemrég elhúnyt tehetséges lírikus), Feleki Géza (a „Világ" későbbi kiváló publicistája), Aczél Benő (néhány évtized múlva az „Esti Kurir" olvasószerkesztője) és csekélységem. Az volt az elgondolásunk, hogy a lapot elsősorban az egyetemen terjesztjük. Tóth Árpád remélte, hogy Debrecenben, a pátriájában számos előfizetőt tud szerezni. Én a baloldali egyetemi ifjúságra számítottam, amely akkor már szervezkedett, s hamarosan megalakította a „Galilei Kört". Hiszen a lap nem akart a szépirodalomra szorítkozni, világszemléleti cikkeket is szándékozott hozni. 1908 áprilisában jelent meg „A Város" első száma ötszáz példányban. A nyomtatási költségeket a szerkesztőség tagjai adták össze. Egyidejűleg a „Húszévesek Köre" székhelyét áttettük az Upor-kávéházba, amely a Szabadság-téri tőzsdepalota földszinti traktusában volt. E kávéház klubtermében ültünk össze kéthetenként vagy ötvenen, nagyrészt ugyanazok, akik a Négyesy-szemináriumot is látogatták. A tagok közül, a belső szerkesztőség tagjain kívül, csak néhányra emlékszem: Benedek Károlyra (az első világháború alatt a „Világ" neves külpolitikai szemleírója, később, a magyar fehérterror idején, a „Neue Zürcher Zeitung" bécsi tudósítója, aki nap mint nap leleplezte a „kurzus" förtelmes tetteit), Polányi Károlyra (a Galilei Kör alapítója és első elnöke),öccsére Polányi Mihályra (jelenleg a cambridge-i egyetem tanára, világhírű vegyész), Tóth Lászlóra (később a Nemzeti Színház igazgatója), Vermes Ernőre (akkoriban a, ,Bácsmegyei Napló" szerkesztője). Az ülésekre ellátogattak a „Nyugat" ifjabb írógárdájának tagjai is, köztük Balázs Béla és Lukács György. Ők fedezték fel Tóth Árpádot a „Nyugat" számára egy ülés alkalmával, amelyen a költő néhány újabb versét olvasta fel. Ezek a versek néhány hét múlva már a „Nyugat"-ban jelentek meg, s felhívták az olvasóközönség figyelmét a magyar költészet új csillagára. „A Város"-nak mindössze két száma jelent meg Tóth Árpád, Szabolcsi Lajos,­Lányi Géza, Fóthi László, Mindszenty István verseivel, Csáth Géza, Vermes Ernő novelláival, Turóczi-Trostler József, Aczél Benő és Lorsy Ernő tanulmányaival, Tóth Árpád és Feleki Géza műkritikáival. Behatóan foglalkozott a lap az akkor Nagyváradon megjelent híres antológiá­val, a „Holnap"-pal is. Tóth Árpád két megjelent verse közül csak „A vén varázsló"-ra emlék­szem, annak is csak a címére. A lap népszerű volt ugyan egyetemi körökben, de pénzt nem igen adtak érte, kézről-kézre járt. A második szám után a nyomda felemelte az előállítás árát, arra való hivatkozással, hogy megdrágult a papír. A kívánt összeget nem tudtuk előteremteni, s ,,A Város" kénytelen volt beszüntetni megjelenését. A lapnak is, a „Húszévesek Köré"-nek is érdeme, hogy néhány fiatal, tehetséges költőnek és írónak adott fórumot, s ugródeszkául szolgált a magyar költészet egyik legragyogóbb tehetségének.

Next