Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1971. 3/53. évfolyam
A homályból - Kerényi Ferenc: Bérczy Károly írói hagyatéka 668–682. p.
A homályból egybevetést, Madáchnál a világnézeti szempont mellett a szülőföld, a pesti egyetemi évek közös indítása és barátságuk kínálja az összehasonlítást. A Bérczy-hagyaték első darabjaként egy sohasem játszott, kiadásban meg nem jelent dráma kerül elénk. A Bitorlott szerelem több vonatkozásban is az életmű perdöntő dokumentuma, szemben az évekre tétova lírikusi pályakezdéssel. Bérczy itt a pesti egyetemi évek politikai-társadalmi és művészeti hatásait összegezi, és először fogalmaz meg olyan problémákat, amelyek epikáját kísérik majd végig. Az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház az országgyűlés berekesztését követő esztendőkben a reformellenzék egyik leg-fontosabb kulturális fóruma lett. Az eredeti műsorban Szigligeti történelmi dráma-korszaka ez. A Kazinczy Gábor körül csoportosuló és magukat Ifjú Magyarországnak nevező fiatal radikálisok pedig a romantika színpadi kifejezési lehetőségeit kutatták, a történelmi tragédia áttételessége és a társadalmi vígjáték konfliktusokat feloldó, boldog végkifejlete helyett a polgári színművet, sőt a társadalmiragédiát részesítették előnyben és művelték. A műsoron szaporodóan vannak a társadalmi konfliktusú, romantikus, zömmel franciazerzőktől származó drámák. Mintájukon a fiatal radikálisok próbálkozásai következnek: elsőnek Kuthy Lajos kap színpadot a négerkérdésről (!) szóló drámájával. Ennyi szükséges bevezető után a Bitorlott szerelemről: Bérczyegyfelvonásos társadalmi tragédiája Schiller Ármány és szerelemének, valamint a francia romantikus eszköztárnak az elemeit egyesíti s helyezi át hazai környezetbe. A polgár arisztokrata, szerelemmel motivált társadalmi szembenállás Bérczy epikájára lesz jellemző, égigkísérhetően az 1863-ban írott utolsó novelláig, a Gyógyult ebig. A konfliktus éles és következetesen felépített. Ahogyan a tatal főhős, gróf Ladár Iván hamis házassággal elcsábítja Mollner ereskedő leányát, Klotildot, úgy tett annak idején apja is egy polgárlánnyal, akinek Mollner is udvarolt. E nemzedéki ismétlődés társalmi determinizmusa vezet el a szükségszerű tragikus végkifejletig. m Ilyen jelentősége lehetett Madách első, elveszett drámájának is, amelynek elkészültét tyjához írott egyik levelében, 1839 nyarán jelzi. 1839-ben például KAZINCZY G. Cumberland Zsidó, Louvestre Dús és szegény, Jumas Anthony J. drámáit fordítja. •Fehér és fekete, bem. 1839. V. 19. • A polgár-nemes, ritkábban paraszt-nemes alapállású, rang-tehetség-vagyon prolomakör a polgári származású és csak közvetlenül halála előtt nemesített BÉRCZYt értetően foglalkoztatja. A téma ismétlődésének főbb állomásai: Éji dal— Életképek, 1846. 554.; Az életből — Pesti Divatlap, 1845.1. 135 — 9; Beszély a vasúton — Magyar Hírp. 1851. (folytatásokban). Életutak — Szépirodalmi Lapok, 1853. I. (folytatások).