Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1972. 4/54. évfolyam
Tanulmányok - T. Erdélyi Ilona: Ki volt a „12”-es bíráló? [Erdélyi János, Petőfi Sándor.] 367–382. p.
Ki volt a ,,12"-es bíráló? 379 A „12"-vel jelölt kritikát jól ismertük. Endrődi Sándor Petőfi napjai a magyar irodalomban c. kötetét forgatva, gyakran kinyitottuk itt a könyvet. A szerző személyének kérdésén azonban nem töprengtünk. Hisz', ha majd ötnegyed század óta nem lehetett a „12" kilétét megfejteni, akkor nem érdemes a kérdéssel foglalkozni. Idővel mégis rákényszerültünk arra, hogy elgondolkozzunk a „12" egyes megállapításain. A rejtély megoldása Erdélyi János oldaláról sürgetett. Kiadatlan, ill. ismeretlen műveit összeszedegetve a Fontos sorozat számára, át kellett forgatnunk a kor lapjait, folyóiratait, Erdélyinek név nélküli vagy álnév, jel alatti műveit keresve. Munkánkat könnyítette az a néhány bejegyzés, amelyet Erdélyi — sajnálatosan rendszertelenül vezetett — gazdasági könyvében találtunk. E szerint 1845 második és 1846 első felében, pl. áprilisban, több ízben kapott honoráriumot Frankenburgtól, méghozzá viszonylag szép összegeket, amelyeket csak hosszabb munkákért küldtek a vékonypénzű szerkesztők. Ez esetben tehát nem vers avagy egy-egy életkép tiszteletdíjáról lehetett szó. Újra átlapozva az Irodalmi Őrt, amelyben Erdélyinek ezek szerint több, számmal, ill. jellel közölt bírálata jelent meg, ismét feltűnt a „12" ismerős hangja. Gondolatai, mondatai visszacsengtek Erdélyi egyéb műveinek olvasása közben, így indult meg a találgatás , mégis Erdélyi János lenne a Frankenburg által felkért kritikus, aki vállalkozott arra, hogy Petőfit „rehabilitálja" az Életképek olvasói előtt és hogy a finomkodó Császárnak is megmondja véleményét? S ekkor a talán ü gyünk!], művészeti tanulmányokban keresve orvosságot az életunalom s misanthropia ellen, s ezek nyomán tökéletes külforma s jó rímek által emelve gazdag költői erének becsét, még minél több teremtménnyel örvendeztesse a magyar nemzetet, s annak nagy tömegét, a népet."33 A „12" kritikát 1. ENDRŐDI S.: Petőfi napjai a magyar irodalomban, 1842 — 1489. — Bp. 1911. 167 — 79. Az idézeteknél erre a forrásra hivatkozunk, ennek adatait adjuk. Az idézett hely: 1794 Erdélyi gazdasági könyve az Erdélyi Tárban.