Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1972. 4/54. évfolyam

Fórum - Balázs János: Petőfi Sándor: Az év végén 646–656. p.

10* 647 Forum íme a baljóslatú külső körülmények, amelyek között ez az örökbecsű alkotás megszületett. Az ifjú költő, a fiatal házas, az újdonsült apa, amikor éppen végső csatákra, az utolsó leszámolásra indul, amikor Európában a forradalom tüzei már kihunyóban voltak, s az évszázad emelkedő ívben felfelé haladó első fele hanyatlani kezd. Íme, a világtörténelmi szituá­ció, mely e poémának keretet ad, létrejöttét magyarázza és jelentését sugallja. A legújabb stilisztikai kutatásokban egyre jobban előtérbe kerül a nyelvi közlés funkcióinak elemzése. Ne feledjük, hogy a puszta szóbeli érintkezés is mily sokrétű és bonyolult folya­mat. A beszélni kívánó, meghatározott körülmények között kapcsolatot teremt valakivel, hogy valamit nyelvi formába önt­ve neki elmondjon. Üzenetét úgy kell megszerkesztenie, hogy társa megérthesse. Mindkettőjük számára közös nyelvi alapból kell kiindulnia. Ha pedig már létrejött kettőjük nyelvi úton szövődött kapcsolata, akkor gondoskodniuk kell ennek mind­végig zavartalan fennmaradásáról. Ily szituációba ágyazódik mondanivalójuk szövevénye, mint eleven kontextus. E szöveg­szerű üzenetnek, a konkrét beszédhelyzettől függően igen sokféle rendeltetése lehet. A megszólaló gyakran csupán saját magáról, lelkiállapotáról, szorongatott helyzetéről vagy éppen öröméről kíván hírt adni valamilyen formában. Híradásának célja azonban a másik fél felhívása, figyelmeztetése is lehet. Megint máskor a kettőjükön kívülálló világ dolgaira vonat­kozik ez az emberi hangos üzenet. De az is gyakori, hogy e közleményekben sajátos módon elegyedik e háromféle mondanivaló, a beszélő önkifejezése, a társához intézett fel­hívás, s a külső világ dolgaira való utalás. Már régen felismer­ték, hogy az egyes költői műfajokban e háromféle funkció közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe. A lírai költészet­ben az első személyre irányuló önkifejezés a legszembetűnőbb. A forradalmi költemény, vagy a lelkesítő csatadal viszont másokhoz intézett felhívás. Az elbeszélő költemény ugyan­ekkor a külső világ felé való kitárulkozás, erre való utalás. E különféle funkciók azonban a költői műfajokban is sajátos

Next