Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1974. 6/56. évfolyam
Tanulmányok - Nagy Péter: A drámaíró Bródy Sándor 3–39. p.
I* NAGY PÉTER A DRÁMAÍRÓ BRÓDY SÁNDOR* „Évek óta érzem, hogy Bródy esetében valóságos irodalmi justizmorddal állunk szemben." Hatvany Lajos mottóul idézett, 1931-ből származó, igazságot követelő kitörése óta történt egy és más Bródy Sándor emlékének felelevenítése, őt megillető helyreállítása érdekében. Legelőször a róla készült két monográfiát kell említeni, Földes Anna úttörő érdemű kis könyvét az Irodalomtörténeti Kiskönyvtárban 1964-ben, s Juhász Ferencné nagyobb terjedelmű értekezését az Irodalomtörténeti Könyvtárban, 1971-ben. De ezekkel legalábbis egy hangsúllyal s nyomatékkal említendő Sőtér István szintén 1964-ben készült nagyobb tanulmányai és Diószegi András Bródy-fejezete az Akadémiai Irodalomtörténetben, melyek kisebb terjedelmük s kevésbé átfogó tárgyalásuk ellenére is, szempontjaik, párhuzamaik s szemléletük gazdagságával jelentős mértékben hozzájárulhatnak, s reméljük, járulnak is, Bródy méltó helyreállításához a magyar irodalmi köztudatban. Mert itt még kétségtelenül további erőfeszítésekre van szükség. Bródy helyzetének a furcsasága ugyanis abból adódik, hogy szinte nincs a századeleji, Ady nevével fémjelzett irodalmi for m E tanulmánnyal emlékezünk az író halálának 50. fordulójára. 1 HATVANY L. : Emlékbeszéd B. S. felett. Irodalmi tanulmányok I. 303. 2 SŐTÉR I.: B. S. Tisztuló tükrök 43 — 55. 3 A Magyar Irodalom Története 1849-től 1905-ig: 764 — 79.