Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1976. 8/58. évfolyam

Figyelő - Gyenis Vilmos: Angyal Endre, 1915–1976. [Nekrológ.] 503–504. p.

TÁRSASÁGI HÍREK A­NGYALENDRE 1915- 1976 Szaktudományunknak, s közelebbről a hazai és egyetemes ba­rokk­ kutatásnak fájdalmas vesztesége Angyal Endre halála. Alkotó pályája a budapesti, müncheni és firenzei egyetemeken in­dul. Kutatásaiban az európai kultúra s szellemi élet széles távlatainak és a magyar irodalmi műveltség viszonylatainak magas igényű össze­függés-keresése kap mindig megalapozott teret. Bár életútja nagyobb­részt Pécs, Debrecen és újból Pécs tudományos műhelyeihez kötik, témájával s rangos irodalmi munkásságával kaput tud nyitni mind Kelet-, mind Nyugat-Európa szaktudományi problémavilágára, és itt, az általa érintett, nem kevéssé vitatott-vitatható kérdéskörökben érdemben tud nézeteivel hatni, vitát kiváltani s lényegbevágó eredmé­nyeket felmutatni. A magyar irodalomkutatás számára maradandó értékű alkotások sora születik viszonylag rövid alkotó korszakából. A Theatrum Mundi, Udvari kultúra, udvari költészet című első írásaitól, a Barock in Ungarnon át A háromszáz éves Szigeti Veszedelemig és a Magyar barokk költőkig stb., mind-mind friss feltáró munkán alapul és mindahány nem egy ponton újat hoz s a kérdéskörök vizsgálatát előrelendíti. Problémalá­tása, érzékeny reagálásai, szenvedélyes-lelkes következtetései mindig meggondolkoztatnak, ha többször vitára is indítanak. Ez egyébként legkedvesebb tárgyköréből, a barokkból, az ellentmondások művé­szetéből szinte szükségszerűen következik , de vitatott nézetei is leg­többször továbbvitelre, hasznos összegzésre vezetnek. A kelet-európai (szláv) barokknak átfogó vizsgálata jelenti más ol­dalról Angyal Endre fő kutatási területét, amiben ugyancsak elisme­résre méltó tudományos kvalitásait s eredményeit dicsérhetjük joggal. Die slawische Barockwelt című munkája méltán közismert és nélkülöz­hetetlen alapműnek számít Európa-szerte. A reneszánsz és barokk kelet-európai vonatkozásainak feldolgozása, a manierizmus problé­máinak vizsgálata úgyszintén kiemelésre méltó részei a teljesebb koncepciót igérő gazdag munkásságnak. Angyal Endre sajnálatos halálával most kényszerűen abbamaradt egy olyan sajátos kutatási cél és igény valóra váltása, amely a 16 — 17. századi kelet- és közép-európai, s benne a magyarországi, továbbá a

Next