Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1977. 9/59. évfolyam
Filológia - Ízes Mihály: Madárnál sebesebben. Adalék Petőfi-filológiánkhoz 508–511. p.
Filológia 509 kiadatlanságában kell keresnünk, semmint valamiféle ál-nemzeti elfogultságban, hiszen a Hrúz és Petrovics családok eredetét és nyelvhasználatát a Petőfi-kutatás — elsősorban Mezősi Károlyt kell külön is említenünk — végül is föltárta már. Alábbi adalékunk tehát a hiány jelzésével a kutatás, és az azt megalapozó gyűjtés és rendszerezés meggyorsítására, fokozására szeretne ösztönözni ugyanúgy, mint a kisszámú hasonló korábbi közlés.A Petőfi Sándor Elvándorol a madár . . . című, 1846 márciusában Szalkszentmártonban keletkezett költeményének néhány sora, szinte : a) Mindössze négy kiadványt sikerült felkutatnom, ebből kettőt tanulmányozhattam. A Mit énekelnek a Borsod — Abauj — Zemplén megyei szlovákok ? címűhöz, valamint a békés megyei gyűjtés anyagát tartalmazó kötethez nem sikerült hozzájutnom. b) A Rozmarin zeleny (Szlovák folklore Esztergom környékéről, Gyűjt. és szerk.: DR. KÁLMÁNFI BÉLA Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége kiadása, Bp- 1973- 45 lapján olvasható a Zahucsali hori (Gyűjtés helye: Sárisáp, ideje: 1962, adatközlő: GYARMATI PÁL, 69 éves), madár-motívum nélküli változata. c) A lop magyarországi nemzetiségi népdal (Népművelési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya kiadása, Bp. 1955. 16.) — kottával —, és 78. lapján ugyancsak a kiskőrösitől eltérő változatban közli; ebben a madár-motívum helyén a vízben is visszacsillanó, visszalátszó („obrati") kövek, vissza nem hozható ifjúság metafora szerepel. (Gyűjtés helye: Pitvaros; az adatközlőt, a gyűjtés évét a kiadvány nem jelzi.) d) A variálódás vizsgálata jelen adalék közzétételekor nem feladatunk; a kiskőrösi változat madár-motívumának egyedülisége - amit a további gyűjtés igazolhat vagy cáfolhat — a népdal nagy földrajzi elterjedtsége mellett a néprajzi tudományosság számára is két lehetséges magyarázatot tartalmaz: I. A variációk különbözősége a Kiskőrösre — 1718-ban! —, és Pitvarosra, Sárisápra betelepült szlovákok eredeti lakóhelye, illetve az áttelepülés ideje szerinti változatok rögzülései, így a szlovákiai szlovák folklore vizsgálata adhat felvilágosítást kialakulásukról. II.: A variációk Szlovákiából átszármazott közös alapszövegből Magyarországon alakultak ki az áttelepülést követő környezet magyar és más nemzetiségű folklórjának hatására, és a folklóralkotások variálódásának egyetemességéről szolgálnak adalékkal. " MEZŐSI KÁROLY: Petőfi anyja In: Itt születtem én ezen a tájon ... Komét, 1973. p. 77 89-Ezek: a) DIENES ANDRÁS közlése, DIENES A.: A fiatal Petőfi Bp. 1968. p. 38. és jegyzete: p. 266. (Hivatkozás ANDOR SEBERINY Maria Hruz című, a Národne Noviny 1873. — 4. évf. — II —13. számában megjelent írására). ANDOR SEBERINY — SZEBERÉNYI LAJosnak, PETŐFI selmeci iskolatársának és barátjának, a selmeci Magyar Társaság elnökének öccse emlékezése szerint édesanyja, KRÍZ KATALIN PETŐFI édesanyjától — aki „nótás lány volt" tanulta a Lutenie, lutenie, vlak je to tetka vec ... kezdetű dalt. b) IRÁNYI ISTVÁN KISS JÓZSEF: Petőfi aszódi és selmeci iskolatársának daloskönyve (ItK. 1973- I. sz. p. 99 -108.), mely NEUMANN KÁROLY dalgyűjteménye alapján A PETŐFit Aszódon és Selmecen körülvevő nagyrészt népi , magyar, szlovák és német dalkincset ismerteti. Mindkét közlés 19. századi források alapján állítja ugyanazt, amit a Kiskőrösön 1975-ben gyűjtött tót népdal szövege is bizonyít, s aminek jelentőségét hangsúlyozzuk szerény adalékunkkal. " Petőfi Sándor összes költeményei. Szépirodalmi, Bp. 1974. 444 - 5.