Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1980. 12/62. évfolyam

Műelemzés - Orosz László: Bánk bán 826–829. p.

Szemle Petőfi Sándor: BÁNK BÁN* A Bánk bán nem tartozik Petőfi élvonalbeli költeményei közé. Kézirata, amelynek facsimiléjét a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár sorozatában most közreadták, azon túl, hogy nagy költőnk minden kézvonását a „numen adest" élményével szemléljük, kevés tanulsággal szolgál: tisztázat, nem a költő műhelyébe bepillantást engedő fogal­mazvány. (A bevezető szövegből értesülhetünk róla, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában levő tisztázaton kívül az Országos Széchényi Könyvtárban megvan a költemény első fogalmazványa is, amelyen „még látszanak a csiszolgató műgond nyomai".) Mégis szeren­csés ötletnek tartjuk a Petőfi-kézirat megjelentetését, elsősorban azért, mert alkalmat adott Kerényi Ferenc alapos, több szempontból (a Bánk­téma története, reformkori színháztörténet, Petőfi politikai nézeteinek alakulása 1848 nyarán) is érdekes kísérő tanulmányának megírására. Kerényi kettős feladatot oldott meg. Először a Bánk-történet útját tekintette át felbukkanásától kezdve, számos külföldi és hazai fel­dolgozásán át Petőfi költeményéig, majd kijelölte a Bánk bán-vers helyét Petőfi költészetében. Tanulmányának a Bevezetést követő hét fejezete közül négy az első, három a második feladat megoldására szolgál. A Bánk-téma történelmi és irodalmi feldolgozásainak szövevényében az alaposan tájékozott szakember lényegét kiemelő biztonságával terem­tett Kerényi jól áttekinthető rendet. Kitűnően tagolják az anyagot és irányítják az olvasó figyelmét már a jól választott fejezetcímek is: Az oklevelek adataitól az európai vándoranekdotáig; A hatalom és a szabadság ellentmondásai közt; Bánk alakja a nemzeti játékszínen, A radikális eszmék történelmi előképe. Kitűnik már ezekből is, hogy Kerényi - felhasználva a kérdés eddigi kutatóinak eredményeit - a téma különféle feldolgozásainak az egyes korok problémáival, törek­véseivel való kapcsolatára tette a hangsúlyt, így pl. elgondolkodtató módon hívta fel a figyelmet arra, hogyan nő meg az erdélyi fejedelem­ség fenyegetett helyzete miatt Valkai András históriás énekében a „német Gertrúd" bűnpártoló hatalmaskodása; hogyan függ össze George Lille Elmerickjében az országot képviselő sértett férj királyné fölötti ítélkezésének biztonsága a népfelség elvéről szóló tanítással; hogyan nyer időszerűséget a királyi hatalomnak a Bánk-történetből kiolvasható értelmezése II. József korában; hogyan bontakozik ki a témában rejlő szabadság-gondolat a francia forradalom évtizedében Lakfalvy Ede Schillerhez intézett levelében, hogyan keres benne törté­nelmi példát a 19. század eleji magyar nemesség király iránt lojális, tanácsadóival szemben ellenséges érzülete Kisfaludy Sándor drámájá­ban. •Bemutatja Kerényi Ferenc.

Next