Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1981. 13/63. évfolyam
Műelemzés - Kovács Ilona: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Színművek 1–2. Sajtó alá rend., jegyz. Pukánszkyné Kádár Jolán 821–826. p.
Szemle készültek. Az időrendi besorolás eszerint kényszerűségből a kezdés időpontja alapján történt, ami ugyan kevés lényeges információt nyújt, viszont ismert. Ilyen módon virtuális időrend keletkezett, amelyben főszövegként egymás mellé került (a sor elejére) a Tempefői, a kezdetleges - de mindenképpen gyakorlati célokat szolgáló - Schikanederfordítás (A' boszorkánysíp, ill A' Varázssíp töredékes szövege) és a Galatea (Metastasio-fordítás), amely 1795-ben készen lehetett ugyan, de van egy későbbi posztumusz kiadása (1806, Nagyvárad), amely minden valószínűség szerint egy elveszett autográf másolatról készült, a főszöveget tehát az érettebb változatban, más kronológiai helyen kellett volna adni. (A Galatea kérdésére később még visszatérünk). Kétségtelen, hogy ez a sorrend nem tükröz semmilyen alkotói pályaképet és nem hordoz semmilyen jelentést, legfeljebb Csokonai viszontagságos életét és sokoldalúságát példázza. Általában helytelen hagyomány a magyar kiadási gyakorlatban az időrendiség abszolutizálása, különösen olyankor, amikor az időrend nem is rekonstruálható. A főszövegek megválasztása is felvet néhány kisebb-nagyobb problémát. Komoly filológiai fegyvertény a Gerson és a Samy Oné szövegének kitisztázása, de éppen ezeknek a szövege készült kisebb irodalmi ambícióval. A fordításokban viszont nyomon követhetők Csokonai stílusának változásai, nyelvtudásának és nyelvhasználatának fejlődése, itt tehát igen fontos a szövegminőség. Sajnos, az előbbiekkel ellentétben, a fordítások kéziratainak, kéziratos másolatainak és kiadásainak viszonya több esetben nincs kellőképpen tisztázva. A Galateánál maga a sajtó alá rendező hívja fel a figyelmet arra, hogy bár az 1806-os kiadvány posztumusz, szinte bizonyos, hogy „egy későbbi, elveszett szerzői másolaton alapszik" (i. m. I. 354.). Csakugyan minden, a stíluselemzés is, emellett szól, vagyis ezt a változatot kellett volna főszövegben hozni, s a kézirat variánsait jegyzetben, mégis fordítva történt. A változtatás pedig a kronológiát is megbolygatná, mert az elveszett, de a kiadás alapjául szolgáló kézirat származhat 1795 utánról is. Módszeres összevetésre itt nincs mód, de érdemes összehasonlítani a darab első mondatát a kétféle változatban, olyan szembetűnően érettebb, gördülékenyebb a későbbi szöveg. Kézirat (és kritikai főszöveg): „Ah, hallgass, szeretett Atzisom, hallgass, hogy meg ne hallja Polifém ama' Kőről, a'melly mellett lappang." Nagyváradi kiadás (1806): ,Ah, hallgass, szeretett Árzisom, hogy Polifém, ama' Kőszirt mellől, a hová bújt, meg ne hallja szavadat." A' Pásztor Király szövegeinek viszonya szintén homályban marad, holott a kézirat és a kiadás összevetése itt is igen tanulságos. Arra