Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1981. 13/63. évfolyam
Dokumentum - Kerényi Ferenc: Adatok Petőfi 1848 márciusi verseinek hatástörténtéhez 1026–1033. p.
1026 Dokumentum adatok petőfi 1848 márciusi verseinek hatástörténetéhez A Dicsőséges nagyurak a Petőfi-filológia egyik legtöbbet forgatott verse. Keletkezésének időpontja és körülményei, autográf kézirat híján a hiteles szöveg megállapítása, az egykorú másolatokban terjedt költemény hatása és utóélete - mindegyik kérdésről emlékezések, tanulmányok sora szól anélkül, hogy a vitatást lezártnak tekinthetnénk. Egy újabb másolat ismertetésével most az utóbbi tárgykörhöz kívánunk adatokat szolgáltatni. A kutatás az Egressy Gábor szavalókönyvében levő változatot tekinti alapszövegnek. Az egykorú másolatok számát a kritikai kiadás közölte háromról Varga János kutatásai emelték kilencre, az ő figyelmét is elkerülte azonban Gyulai Lajos naplójának korábban közzétett, 1848. augusztus 6-i bejegyzése, amely a versnek egy csonkult, rövidített változatát rögzítette. Az alább közlendő szöveg tehát a költemény tizenegyedik korabeli másolata és ez a szám (levelezések, emlékezések feltárásával, levéltári kutatásokkal) bizonyára tovább bővül; az itt közlésre kerülő levelek is a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában folyó rendező munka során kerültek elő. 1848 eseményekben gazdag márciusában országszerte megszaporodtak a híreket közlő vagy azokat kérő-sürgető levelek. Kivált érdekes ez a gyors véleménycsere, ha az egyik levelezőtárs Pozsonyban, a másik meg Pesten szemlélte a forradalom napjait, mint ahogyan az Bártfay László és öccse, a diéta városában Rudics József Bács megyei főispán mellett titkárkodó Bártfay József (1812-1864) esetében történt. Levélváltásuk történeti forrásértékét már Waldapfel Eszter jelezte azzal, hogy gyűjteményébe Bártfay Józsefnek öt Pestre küldött levelét vette föl 1848 márciusának második feléből.s A Pestről Pozsonyba írottak közül azon A kritikai kiadás is: Petőfi Sándor Összes Művei Bp. 1951. III. 356. (főszöveg) és 330. (jegyzet) 2 A jobbágy felszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971. 102-3., 109., 209., 214. 3 Pándi Pál: Tallózás erdélyi levéltárakban. It, 1957/2. 135. 4 Lelőhelyük: PIM Kézirattár, Petőfi Társaság, levelezés s A forradalom és a szabadságharc levelestára. Bp. 1950. I., a 45., 59., 61., 65., 75. sz. levél. Adatait versünk szempontjából értékelte Tasnádi Attila: Egy Petőfi vers történetéhez. It, 1962/1. 149-50.