Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1981. 13/63. évfolyam

Tanulmányok - Balogh Ernő: Petőfi, az „ember” és a „polgár”. A költő forradalmiságának kérdéséhez 353–376. p.

356 Balogh Ernő * Nagyszabású művében már Horváth János is érintette Petőfi ideáinak és magatartásának ezen ellentmondásos egységet alkotó kettősségét.­ Természetesen, célkitűzésének, a „lyrai jellem" fejlődésrajzának megfelelően, a koncepciója egészét mozgató ideológia szellemében. Számunkra — itt és most — elsősorban az válik lényegessé, hogy Horváth János az ember és polgár szembenállását a „magánember erkölcsi kötöttségének" és a „hazafi sokszor fogadott kötelezettségének" összeütközé­seként, azaz a magánélet s a forradalmári küldetésteljesítés kollíziójaként értelmezi,s S úgy tűnik, korántsem alaptalanul. Mert valóban, e konfliktus többnyire - s leginkább szembe­szökően — a privát lét (az érzelmi bensőség jellemezte intim­szféra) és a maximális áldozatvállalásra, az elkülönült magán­élet megszüntetésére késztető társadalmi cselekvés érdekkörei­nek szembefordulásában jelenik meg. De mindenekelőtt amaz értelemben, hogy a lényeg — valamilyen konkrét formában — mindig megjelenik. S egy újabb összefüggésre utalva, hozzáfűz, hogy e kategóriák sajátos jelentéstartományának, eszmetörté­neti hátterének föltérképezése, szembenállásuk és egymásra való vonatkoztatásuk értelmezése valóban a költő-forradalmán egyéniség hív megértésének egyik kikerülhetetlen előfeltétele.3­3 A továbbiakban e két fogalom, a mögötte rejlő eszmények, értékek és törekvések ellentmondásos kapcsolatát értelmezzük. Vizsgálódási körünkön kívül marad tehát e kategóriák kialakulásának története, alkalmazásuk filológiai háttere. Tájékozódásunk kronológiai határait jobbára a forradalom és szabadságharc periódusára szűkítjük. Az ember és polgár különbsége, érdekellentéte ugyanis ekkor válik megélt konflik­tussá. Az ideológiai előzmények­­ természetesen — már a korábbi pályaszakaszokban megjelennek, párhuzamosan az élet- és magatartás­eszmények kikristályosodásával. 4 Petőfi Sándor Bp. 1922. M. m. 474.

Next