Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1981. 13/63. évfolyam

Figyelő - Műmelléklet: Két levél Révész Gézának 726_1. p.

Dokumentum 703 Zalai Béla 2 9 levelezőlapja Révész Gézáné, Alexander Magdá­hoz™ Ngs. dr. Révész Gézáné Úrnőnek Budapest II. Attila krt. 2. A postabélyegző dátuma: 914 sep. 22. Kedves Magda Még Debrecenből írok egyelőre, és épen azért írok most, mert még lehet, de nemsokára nem lehet. Amellett, hogy Magáról is sok mindent szeretnék tudni, — és remélhetőleg Lukács György barátjával, Popper Leóval elkíséri ó't. Az itt közölt képeslap dátuma éppen azt a „pillanatot" rögzíti, amikor együtt járják Firenze műemlékeit. Késó'bb idehaza még találkoznak néhányszor, de Lukács rövidesen szakít a lánnyal, mert „a Müvet féltette tó'le . . .". Seidler Irma -, akinek Réthy Károly festó'művésszel kötött házassága nem sikerül - 1911 májusában öngyilkos lesz. Alakját Lukács késó'bb „beleköltötte" esszéibe. Úgy véljük a képeslap többi aláíróit - Lukács Györgyöt, Vedres Márkot, Ferenczy Károlyt - nem szükséges bemutat­nunk az olvasónak. 2 5 Zalai Béla 1882. augusztus 30-án született Debrecenben. Matematika-fizika szakos tanárnak készült, de kezdettől fogva nagy érdeklődéssel fordult a filozófia és az esztétika felé. Hallatlanul széles körű műveltsége rendkívüli vitakészséggel párosult. Első jelentős tanul­mányát 1905-ben (23 éves korában) írta, azt követően — nem egészen egy évtized alatt - több nagyobb lélegzetű, jórészt német nyelvű elméleti munka került ki a tolla alól. Eddig csupán csak egy töredékük jelent meg nyomtatásban, többségük mindmáig kéziratban maradt. Zalai rövid tudományos pályafutása alatt - amelyből a megélhetés érdekében végzett tanári munka és egyéb pénzkereső foglalatosságok igen sokat elraboltak - egészen originálisát alkotott. Rendszer­szemléletű filozófiáját a mai modern rendszerelmélet egyik leg­jelentősebb előzményének tekintik - s tegyük hozzá - joggal. Zalai annak idején rendszerszemléletű filozófiájával nagy hatást gyakorolt néhány fiatalra: Häuser Arnoldra, Mannheim Károlyra, Szilasi Vilmosra, de másokra is. Oeuvre-jének figyelemfelkeltő-összefoglaló méltatásához lásd Beöthy Ottó: Zalai Béla (1882-1915). Egy pálya emlékezete című tanulmányát. In: A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn: (Szerk. Kiss Endre és Nyiri Kristóf.) Bp. 1977. 211-237. 3 0 Alexander Bernát korán felismerte és igen nagyra értékelte tanítványa, Zalai Béla rendkívüli tehetségét,és tó'le telhetően egyengette

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék