Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1983. 15/65. évfolyam
A homályból - Miklóssy János: Jókai élclapjairól 956–965. p.
964 A Homályból seregében újjászervezett magyar légió talán sohasem volt annyira népszerű országszerte, mint éppen ezekben a hónapokban. Kakas Márton, az élclapi figurának és az alteregónak ez a sajátos keveréke elmélkedhetett arról, amiről Jókainak, az írónak és publicistának nem lehetett. Az élclap ellen alkalmazott politikai megtorlás csak presztízsét emelte volna, az ellenében eljárót nevetségessé téve. A kortársak mindenesetre a cinkos méltánylásával értékelték e hetenként ismétlődő produkciót. Jókai unokahúgától, Váli Maritól tudjuk, hogy az olvasók java részt betéve tudták a verseket és idézték alkalomadtán. Kakas Márton népszerűsége minden elképzelhetőt felülmúlt. A Kalauz versben fejezte ki hódolatát Márton napjára „Új divatú föveget neveztek Kakas Márton sipkának'" . Debrecenben, a Várad utcában pedig csapszéket.11 Egressy Samu Kakas-csárdást szerzett,12 Csüry József szerzeményét, az 1862-ben elkészült Kakas Márton nótáját, választókerületének, Siklósnak zenekedvelői, Jókainak ajánlották. Három humorisztikus orgánum próbált szerencsét nevével, 1879-ben Egerben a Kakas, Rákosi Viktor folyóirata, a Kakas Márton (1894— 1914) és 1936-ban Akronban a Kakas Márton Lapja, sőt egy osztrák is, az 1861-ben, Bécsben induló Kikeriki, a császárváros egyik legjobb vicclapja. Kakas Mártont, a rendszeresen szereplő, egy-egy magatartásformát, politikai elvi álláspontot, a változó körülmények között találóan megjelenítő figurák sora veszi körül. A népi szemlélet képviselője a politikus csizmadia (megalkotóját 1863-ban a pesti csizmadiacéh tagjául választotta).13 Tallérosy Zebulon, a mindenkori helyzethez esetlenül és meggyőződés nélkül alkalmazkodó köznemes tulajdonságainak hordozója, Mindenváró Ádám személyiségét „beszélő neve" jellemzi (ők ketten az 1869-ben írt Jókai-regénybe, A kőszívű ember fiaiba is helyet kapnak). Isztrikul és Naszalmicseszkul, a Birodalmi Tanácshoz csatlakozott nemzetiségek elképzeléseinek szóvivői. 1860/61 táján a politikai humor válik uralkodóvá az Üstökösben is, ám - hasonlóan a korábbi évekhez - nem szűnik figyelemmel kísérni a közélet más területeit sem. Ezért nem veszt üdeségéből, változatosságából a provizórium idején sem úgyszólván semmit, amikor az éltető levegőjüktől, a politikától fosztott élclapok (Bolond Miska) színük vesztetté válnak. 10 Hölgyfutár, 1860. jan. 19.Uo. 1859. márc. 29. 12 Uo. 1856. dec. 6. 13 VII, 1864. jan 24., 4. sz.