Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1992. 23/73. évfolyam

Dialógus - Haiman György: Kner Imre és kora magyar irodalma. (Visszaemlékezések.) 90–98. p.

90 Forum KNER IMRE ÉS KORA MAGYAR IRODALMA* (VISSZAEMLÉKEZÉSEK) Egy közös barátunk mondotta: Kner Imréről semmit sem kell megírni, mert ő mindent megírt önmagáról. Osztom e nézetet: ezért sokat idézek, hozzátéve egyetmást, amit em­lékezetemben megőriztem. Kiadónak az irodalomhoz való viszonyát elsősorban az általa kiadott könyvek mutatják: lássuk ezért elsőnek a Kner-kiadványokat. A gyomai Officina kiadói programja az 1910-es évek elejéig irodalmilag érdektelen. A kiadást ek­kor még a nem minden irodalmi vénát nélkülöző Kner Izi­dor irányította, de irodalmi ambíciók nélkül: könyvajándé­kai a nyomtatványokat rendelő községi jegyzők megnye­rését szolgálták. Sok jelentéktelen mű közül kiemelkedett Thury Zoltán összes művének gyomai kiadása 1908-ban. A fordulatot az 1914-es év hozta meg, nyilván a fiatal Kner Imre hatására. Ébredésének fontos állomása a Lányi­testvérpárral való megismerkedés. Kiadja a Thomas Mann Halál Velencében című novelláját Lányi Viktor fordításában, majd Lányi Saroltának A távozó című verskötetét, amelynek címlapját is maga rajzolja. Kner Imre irodalmi kapcsolatainak és kiadói működésé­nek első nagy korszaka a Vasárnapi körhöz fűződik. Nem tudni, talán már a kezdetkor, 1915 őszén csatlakozott-e a körhöz, ugyanis hatalmas írásos hagyatékában a körnek alig van nyoma. Egyszer említi nevén, egy Fülep Lajoshoz inté­zett levelében, de ott e kapcsolatot életre szóló eszmélésé­nek mondja... 1 Ide vezethető vissza 1916-tól 1919-ig tartó első irodalmi korszaka. Ennek központi alakja Balázs Béla. A Lélek a háborúban 1916-os kiadása után még tíz Balázs­* A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlésén, Gyoma­endrődön, 1990. szeptember 20-án elhangzott előadás némileg bővített vál­tozata. 1 Kner Imre levele Fülep Lajosnak. 1933. január 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék