Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1992. 23/73. évfolyam
Dialógus - Haiman György: Kner Imre és kora magyar irodalma. (Visszaemlékezések.) 90–98. p.
KNER IMRE ÉS KORA MAGYAR IRODALMA* (VISSZAEMLÉKEZÉSEK) Egy közös barátunk mondotta: Kner Imréről semmit sem kell megírni, mert ő mindent megírt önmagáról. Osztom e nézetet, ezért sokat idézek, hozzátéve egyetmást, amit emlékezetemben megőriztem. Kiadónak az irodalomhoz való viszonyát elsősorban az általa kiadott könyvek mutatják, lássuk ezért elsőnek a Kner-kiadványokat. A gyomai Officina kiadói programja az 1910-es évek elejéig irodalmilag érdektelen. A kiadást ekkor még a nem minden irodalmi vénát nélkülöző Kner Izidor irányította, de irodalmi ambíciók nélkül, könyvajándékai a nyomtatványokat rendelő községi jegyzők megnyerését szolgálták. Sok jelentéktelen mű közül kiemelkedett Thury Zoltán összes művének gyomai kiadása 1908-ban. A fordulatot az 1914-es év hozta meg, nyilván a fiatal Kner Imre hatására. Ébredésének fontos állomása a Lányitestvérpárral való megismerkedés. Kiadja a Thomas Mann Halál Velencében című novelláját Lányi Viktor fordításában, majd Lányi Saroltának A távozó című verskötetét, amelynek címlapját is maga rajzolja. Kner Imre irodalmi kapcsolatainak és kiadói működésének első nagy korszaka a Vasárnapi körhöz fűződik. Nem tudni, talán már a kezdetkor, 1915 őszén csatlakozott-e a körhöz, ugyanis hatalmas írásos hagyatékában a körnek alig van nyoma. Egyszer említi nevén, egy Fülep Lajoshoz intézett levelében, de ott e kapcsolatot életre szóló eszmélésének mondja... Ide vezethető vissza 1916-tól 1919-ig tartó első irodalmi korszaka. Ennek központi alakja Balázs Béla. A Lélek a háborúban 1916-os kiadása után még tíz Balázs * A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlésén, Gyomaendrődön, 1990. szeptember 20-án elhangzott előadás némileg bővített változata. Kner Imre levele Fülep Lajosnak, 1933. január 23.