Kabdebó Lóránt szerk.: Irodalomtörténet, 1996. 27/77. évfolyam
Tanulmányok - Szili József: A líra vajdai gerjedelme. [Vajda János] 129–165. p.
SZILI JÓZSEF A líra vajdai gerjedelme Az irodalomtörténet-írásban találkozik az életrajz ősi műfaja az irodalmi művek poétikai leírásával, értékelésével, magyarázatával. Sőt a romantikus, zseni-központú irodalomfelfogásban az életrajz valósággal hagiográfia Vajda János életrajza fényt vet a XIX. század második felének irodalmi életére, az irodalmi mozgalmak eseményeire. Életművének legmaradandóbb része, szerelmi lírája is életrajzi tényekre irányítja a figyelmet. Reménytelen szerelme szállásadója lánya, Kratochwill Zsuzsanna (Georgina, a versekben: Gina) iránt vélt és valós életrajzi elemekhez kapcsolja ciklusait és egyes költeményeit - például A kárhozat helyén (1872) vagy a Harminc év után (1892) címűt. Szerelmi lírájának sajátosságai kíváncsivá tehetik az olvasót személyiségjegyeire, életének fordulataira. A Gina-élmény előtti periódusról írta Bóka László: „Gyér adatok közt tapogatózva követtük eddig az ifjú Vajda János életútját. Amit róla mondtunk, az egy kicsit mindig a korról is szólt, ami kevés szót a korról ejtettünk, az őt is jellemezte, jobban, mint a tétova adatok. Éppen életének másokkal közös, a korra jellemző sablonjai voltak jellemzők, az, hogy benne is népi származék jelentkezett irodalmunkban, az, hogy buzgó diákból vándorszínész lett, hogy a polgári megélhetés biztonsága helyett a regényes városi, kávéházi forradalmár szerepét választotta, hogy merész versek után bátor katona lett belőle. Eddigi életrajzát, kis módosításokkal, minden valamirevaló kortársáról elmondhattuk volna: a sok kaland és regényes élmény sokakéval közös, a korral közös, mely megkövetelte a rendkívülit, a szertelent. E korban csak a rendkívüli tehetség egyénítette az arcokat, még Petőfi is csak műveiben egyéniség, nem élményeiben: az erdei lakot egyként pompás költői témának tartották ő is, Tompa is, a vérszegény múzsájú Kerényi is, a különbség csak az volt, hogy Petőfi írt egyedül remekel róla.". Bóka hangsúlyozta: „A költők életrajza műveikben van"A - más kérdés, vajon Vajda-könyvében sikerült-e ilyen, a művekben nyilvánuló költőéletrajzot alkotnia. Legalaposabb biográfusa, számos új adat feldolgozója: Komlós Aladár. Ő is, mint a korábbi Vajda-portrék és -monográfiák szerzői, nemegyszer Vajda költészetének közvetlen magyarázatát látja élettényeiben és életrajzi személyiségében. Általánosságban érvényesek is az ilyen megközelítések. Vitathatatlan például, ahogyan Szajbély Mihály indokolja Vajda költészetének műfaji fejlődését. „Míg a megélhetés kényszere a közönségnek tett engedmények irányába terelte,