Kabdebó Lóránt szerk.: Irodalomtörténet, 1996. 27/77. évfolyam

Tanulmányok - Fried István: Petőfi Sándor „zenei” önarcképe 114–128. p.

FRIED ISTVÁN Petőfi Sándor „zenei" önarcképe Petőfi Sándor 1848-as kötettervét­ a maga által összeírt, sorrendbe rakott, több­nyire keltezéssel ellátott verseinek listájából ismerjük. A történelmi és kulturális háttér sem igényel (úgy tartotta eddig a kutatás) különösebb nyomozást, hiszen az országgyűlési naplók, Kossuth Lajos megjelentetett iratai, az egykorú hírlapi beszámolók és az ezeket (is) magába foglaló Petőfi-adattára (korábban Endrődi Sándor gyűjtése és annak Kiss József és társai sajtó alá rendezte újabb kiadása,­ majd Hatvany Lajos így élt Petőfijének második, tetemesen jobbított két kötete() vélhetően szinte minden információt megad(nak) az egyes Petőfi-versek kelet­kezésének körülményeiről, az egyes kifejezésekhez fűzhető szűkebb és tágabb utalásrendszerről, sőt, a Petőfi-szótár­ megjelentetése után már csak fel kell la­poznunk ezt a rendkívül fontos gyűjteményt, hogy az egyes szavak lehetséges jelentését, szövegkörnyezetét az összes változatban megismerhessük. Mégsem dőlhetünk nyugodtan hátra karosszékünkben, mindezekre az igen becses for­rásokra lényeges kérdéseket tekintve nem támaszkodhatunk, vagy legalábbis új kérdésekkel kell előállnunk, hiszen alapvetőnek minősíthető problémák mellett ment el úgy a kutatás, hogy nem volt képes, nem kívánta észrevenni, miszerint Petőfi kötetterve, a maga a költő által megjelölt kronológia esetenként megté­vesztő. Még az is bizonytalan egyelőre, hogy a korábban ciklusokban gondol­kodó (és akkor még a Himfy szerelmeitől talán nem teljesen független kötetkom­pozíciót megtervező) költő miféle koncepció szerint állította össze 1848-as kötetét, miért azokat a naptári megjelöléseket sugallta kései monográfusainak,­ amelyeket versei alá rótt; milyen szempontok vezethették: kronológiaiak-e, te­matikaiak-e (ez tetszik egyelőre a legkevésbé bizonyosnak), netán a különféle hangvételű, tónusú, verselésű költemények egymással vitatkozó lényegét tartot­ta-e szem előtt? A korábbi Petőfi-kutatás során már például Martinkó András jelentette be: a Petőfi-versek kronológiája újragondolást igényel,­ a közeli múltban pedig Lu­kácsy Sándor hitelt érdemlően érvelt amellett, hogy a kemény szél fúj eddigi besorolása téves, külső és belső okok más dátumot hitelesíthetnek.­ Nemcsak a pályaív szempontjából fontos ez, tudniillik az, hogy a Petőfi-összeállítással szem­ben (amely a költő utólag konstruált, a kronológiától esetleg független fejlődés­rajzot rekonstruál!) a lehetségesen kikövetkeztethető alkotásfolyamatot mutassuk föl, hanem éppen azért, hogy földeríthessük a kötetkompozíció alakításának

Next