Kabdebó Lóránt szerk.: Irodalomtörténet, 1997. 28/78. évfolyam

Tanulmányok - Fenyő István: A centralista csoportosulás kezdetei 63–85. p.

FENYÓ ISTVÁN tagja lehetett, ki öt forint lefizetése ellenében részvényt vásárolt. Ez volt ha­zánkban az első olyan magánjellegű társulás, amelynek tagságát illetően nem számított a rendiség. Az aláírók 800 részvény jegyzését kívánták meg az egye­sület létrejöttéhez. Azt tervezték, hogy 1840-től kezdve évente rendeznek kiál­lításokat, amelyekről - a művészet hazai kezdő állapotára való tekintettel ­idegen művészek alkotásait sem zárják ki. Az évi jövedelmet a kiállított legjobb festmények megvételére szándékoztak fordítani, ennek egynegyedét visszatar­tani egy megalapítandó képtár számára, a többi képet pedig a részvényesek között sorshúzás útján kiosztani. A legjelesebb képeket kőre metszik, amelyből mindegyik részvényes egy példányt kap majd. Az egyesület ügyeit igazgatóság fogja intézni egy titoknok és egy pénztárnok közreműködésével. E tisztségvise­lőket az egyesület gyűlése választja, hol mindegyik részvényes - akárhány rész­vénnyel rendelkezik is - egyenlően egy szavazattal bír. A jegyzési ívek kibocsátása után már az első hetekben sok jelentkező akadt. A Pesti Művészeti Egyesület részvényeseinek névsora (Pest, 1840) összesen 666 aláíró nevét sorolja fel. Ennek nyomán a program helyben lakó aláírói 1839. szeptember 9-re összehívták az alakuló ülést. Az ezen történtekről Szalay László tájékoztatta a közönséget a Társalkodó szeptember 21-i számában. 6 1 Eszerint mivel már több száz részvénynek megtörtént az aláírása, az egyesületet megalakultnak nyilvá­nították. Elnökké Trefortot, titoknokká Szalayt, pénztárnokká Grimm Vincét vá­lasztották. Vagyis az egyesületnek, amelynek kezdeményezői között, majd vá­lasztmányában több arisztokrata is helyet foglalt, honorácior elnöke lett! Az ülésen 21 statútumot állítottak fel, hogy azokat a november 10-re kitűzött nagy­gyűlés elé terjesszék. A résztvevők arról is döntöttek, hogy az egyesület irányítását a tisztségviselők mellett egy 40 tagú nagyobb választmány intézi, melyet évente megújítanak. Emellett egy 7 tagú kisebb választmány is tevékenykedik majd, melyből hatan a műismerő részvényes szakemberek közül kerülnek ki. Az utóbbi hat szakem­ber a kiállításon részt vevő művész is lehet - ebben az esetben azonban a művésztől nem lehet majd képet vásárolni. E kisebb választmány hivatott a műkiállítás szervezésére és a kő- vagy rézmetszet tárgyának kiválasztására. El­nöke Schedius Lajos, a pesti egyetem esztétikai tanszékének professzora lett. Szvoboda Gabriella találóan állapítja meg: az egyesület szervezeti működését a parlamentáris rendszerek önkormányzati testületeinek mintájára szabályozták. 62 Tegyük hozzá: ez volt a centralisták elveinek első sikere a magyar közélet egyik területén. A nagygyűlés 1839. november 10-12. között, három napig tartott. Ezen fo­gadták el az alapszabályt és erősítették meg a tisztségviselők megválasztását. Eseményeiről ugyancsak Szalay számolt be a Társalkodó november 16-i számá­ban. 6 2 Arról az elhatározásról tájékoztatta az olvasókat, hogy ha a részvények száma felülhaladja az ezret, a tőke egyötödét régi nyilvános műemlékek fenn­80

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék