Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 2001. 32/82. évfolyam

Tanulmányok - Dobos István: A szöveg történetisége – a történelem textualitása. Az újhistorizmus. [I.] 594–610. p.

A SZÖVEG TÖRTÉNETISÉGE - A TÖRTÉNELEM TEXTUALITÁSA. AZ ÚJHISTORIZMUS III/3. Az újhistorizm­us hazai recepciója 1998-ban jelent meg az első, s mindeddig egyetlen újhistorista szövegváloga­tás Kiss Attila Atilla és Szőnyi György Endre szerkesztésében a Helikon című irodalomtudományi szemle tematikus számában, de az elemző tanulmányok még váratnak magukra.30 A válogatás az amerikai újhistorizmus képvise­lőinek legismertebb műveit tartalmazza. A szerkesztők teljes joggal szentel­tek megkülönböztetett figyelmet összeállításukban a reneszánszkutatásnak. A nyolcvanas évek angolszász irodalomkritikai gondolkodásának egyik meghatározó iskolája, az újhistorizmus ugyanis - helyesen hangsúlyozták ezt a szerkesztők - ebből a kutatásból nőtt ki. A közreadott szövegek - szin­te kivétel nélkül - a reneszánsz irodalom történeti értelmezésének a kihívá­sára adott újhistorista válaszokat reprezentálják. Túlzás nélkül azonban még­sem állítható, hogy a folyóirat tematikus száma érdemleges szakmai vissz­hangot váltott volna ki. A magyar irodalomkutatásnak e tapasztalat tanulságait leszűrve egy új antológia összeállításakor döntő mértékben a hazai irodalomtudomány fel­tételezhető fogadókészségére lehet majd építenie. Angol szakos PhD-hallga­tók együttműködésével készülő szöveggyűjteményem szerkesztésében ez az alapelv irányadónak számít. A továbbiakban az újhistorizmus három repre­zentatív, magyarul még nem olvasható szövegének bemutatásában a jelen­kori magyar irodalmi gondolkodás irányzatszerkezetét, a történeti kutatás meghatározó szemléletformáit, értelmezői retorikáit, kérdésirányait tekintem kiindulópontnak. 1 H. Aram VEESER, The New Historicism = The New Historicism, ed. H. Aram VEESER, New York, Routledge, 1994,1. 2 Vö. „despite its programmatic refusal to specify a methological program for itself", Joel FINEMAN, The History of the Anecdote = The New Historicism, 52. 3 7. т., 1. 4 Uo. 5 Uo. 6 Uo. 7 H. Aram VEESER, The New Historicism = The New Historicism, 2. 8 I. т., 35-46. 9 Louis Adrian MONTROSE, Poetry and Courtliness in Renaissance England, Princeton University Press, 1978. 10 Hayden WHITE, Metahistory. The histor­ical Imagination in Ninteenth-Century Europe, Johns Hopkins University Press, 1975, 4. 11 /. т., 5. 12 I. т., 3. 13 Vö. Stephen GREENBLATT, Shakes­pearen Negotiations: The Circulation of Social Energy in Renaissance England, Berkeley, University of California Press, 1988. 14 = The New Historicism, 4. 15 Marlon B. ROSS, Contingent Predilections: The Newest Historicisms and the Question of Method, The Centennial Review 34 (Fall 1990), különösen 490-493. 16 l. т., 5. 17 l. т., 8. 18 I. т., 30. 19 Hayden WHITE, Metahistory. 20 Judith LOWDER NEWTON, Feminism and the „New Historicism" = The New Historicism, 166. 21 Moritz BALER (Hg.), New Historicism, Literaturgeschichte als Poetik der Kultur. Mit

Next