Kulcsár Szabó Ernő szerk.: Irodalomtörténet, 2007. 38/88. évfolyam
Tanulmányok - Vörös Boldizsár: Politikai propaganda, kultusz, szépirodalom. Guszev kapitány és társainak méltatásai 1945 és 1972 között 51–64. p.
54 VÖRÖS BOLDIZSÁR ugyanakkor megemlítette Guszev százados és társai esetét is. Az orosz kapitány ügyének ábrázolását Hegedűs cikkében nemcsak az hitelesíthette, hogy a szerző hivatkozott Illés Béla idézett írására, hanem a kitalált figurák történetének a valós személy sorsával rokon volta is. Az Új Szó 1947. március 15-i számában E. Jeptkcin egész oldalas cikke foglalkozott az orosz—magyar kapcsolatok történetével, benne Oroszok Kossuth Lajosról címmel külön szakasz mutatta be Guszev kapitány és társai esetét. E cikknél nemcsak az hitelesíthette Guszev és társai ábrázolását, hogy a kitalált figurák valós történelmi személyek sorában szerepeltek, hanem a cikk szerzőjének orosz neve is, amely jelezte: az ügyben érintett „külföldi" (itt: a magyar) szerzőkön kívül a „nemzeti" (itt: a szovjet) történetírás képviselője is ténylegesen élt személyeknek tekinti a századost és társait. Már 1848-1849 centenáriumának 10 előkészületeivel foglalkozott az Uj Szó 1947. október 26-i számában Lévai Béla cikke, amely szerint az illetékesek tervezik „Alexej Guszev orosz tüzérkapitány és társai bűnügyének széleskörű ismertetését. (A bűnügy összes iratait a minszki katonai levéltárban Janka Kupala, a híres bielorussz költő segítségével fedezték fel.)"11 A költő közreműködését a Guszev-ügy dokumentumainak felfedezésénél Lévai Béla más újságcikkeiben is megemlítette:12 e szövegekben Janka 8 HEGEDŰS Géza, Rulikovszki ezredes emlékezete, Uj Szó 1946. február 9., 4. A cikk a valójában lengyel származású Rulikowskit egy ízben mint „a magyar köztársaság orosz vértanujá"-t méltatja, minden bizonnyal a „szovjet—magyar barátság" erősítése érdekében. Rulikowskiról lásd pl. ROSONCZY Ildikó, A cári hadsereg tisztikarának magatartása 1849-ben Magyarországon . Hungaro-Polonica. Tanulmányok a magyar—lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok köréből, szerk. Kiss Gy. Csaba - KOVÁCS István, MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest, 1986, 139., 141.; BONA Gábor, Kossuth Lajos kapitányai, Zrínyi, Budapest, 1988, 55., 514.; KOVÁCS István, „...mindvégig veletek voltunk". Lengyelek a magyar szabadságharcban, Osiris, Budapest, 1998, 251., 346-347., 450., 489.; Dr. FLEISZ János, Kossuth Lajos és Nagyvárad, Prolog, Nagyvárad, 2003 , 33-37. Hegedűs Géza egy 1947-es cikkében is írt az „orosz Rulikovszkijról [így!]" és a Guszev-esetről is, az utóbbi kapcsán pedig megállapította: „Ezt a történelmünk számára oly fontos iratcsomót [ti. a Guszev-ügy aktáját] Illés Béla fedezte fel a minszki levéltárban, ugyanő ismertette azok tartalmát is (Fogarasi-Illés: Magyar-Orosz történelmi kapcsolatok.)" HEGEDŰS Géza, 1848 történetének ismeretlen lapjaiból . Jószomszédság nagy naptára 1948, szerk. SÖMJÉN Endre, Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, [Budapest, 1947], 9-15. 9 E. JEPTICIN, AZ orosz és a magyar nép történelmi kapcsolatai, Uj Szó 1947. március 15., 7. A cikk átdolgozott változatát lásd Az orosz és magyar nép történelmi kapcsolatai, Igaz Szó 1947. április 23., 2. 10 Lásd erről pl. GERŐ András, Az államosított forradalom. 1848 centenáriuma, Új Mandátum, Budapest, 1998.; GYARMATI György, Március hatalma-a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből, Paginarum, Budapest, 1998, 98-106., 136-137., valamint ERÉNYI Tibor, 1848 és a magyar baloldal 1948-ban, Eszmélet 1998. tavasz, 41-57. 11 LÉVAI Béla, A magyarországi centenáris ünnepségek során feltárják a magyar szabadságharc orosz vonatkozásainak igazi hátterét, Uj Szó 1947. október 26., 7. 12 LÉVAI Béla, A Guszev ügy. Az orosz tüzérkapitány és tizenöt társa regénye, akik nem akartak résztvenni a magyar szabadságharc leverésében..., Igaz Szó 1947. november 12., 6.; LÉVAI Béla: Mit érzett, mondott, itt az orosz nép a magyar szabadságharcról? A centenárium orosz vonatkozású kiadványai, Uj Magyarország 1948. február 28., 3. 2007/1 • TANULMÁNYOK