Kulcsár Szabó Ernő szerk.: Irodalomtörténet, 2007. 38/88. évfolyam

Tanulmányok - Vörös Boldizsár: Politikai propaganda, kultusz, szépirodalom. Guszev kapitány és társainak méltatásai 1945 és 1972 között 51–64. p.

54 VÖRÖS BOLDIZSÁR ugyanakkor megemlítette Guszev százados és társai esetét is.­ Az orosz kapitány ügyének ábrázolását Hegedűs cikkében nemcsak az hitelesíthette, hogy a szerző hivatkozott Illés Béla idézett írására, hanem a kitalált figurák történetének a valós személy sorsával rokon volta is. Az Új Szó 1947. március 15-i számában E. Jeptk­cin egész oldalas cikke foglalkozott az orosz—magyar kapcsolatok történetével, benne Oroszok Kossuth Lajosról címmel külön szakasz mutatta be Guszev kapi­tány és társai esetét.­ E cikknél nemcsak az hitelesíthette Guszev és társai ábrázo­lását, hogy a kitalált figurák valós történelmi személyek sorában szerepeltek, ha­nem a cikk szerzőjének orosz neve is, amely jelezte: az ügyben érintett „külföldi" (itt: a magyar) szerzőkön kívül a „nemzeti" (itt: a szovjet) történetírás képviselője is ténylegesen élt személyeknek tekinti a századost és társait. Már 1848-1849 cen­tenáriumának 10 előkészületeivel foglalkozott az Uj Szó 1947. október 26-i számá­ban Lévai Béla cikke, amely szerint az illetékesek tervezik „Alexej Guszev orosz tüzérkapitány és társai bűnügyének széleskörű ismertetését. (A bűnügy összes ira­tait a minszki katonai levéltárban Janka Kupala, a híres bielorussz költő segítségével fedezték fel.)"11 A költő közreműködését a Guszev-ügy dokumentumainak felfe­dezésénél Lévai Béla más újságcikkeiben is megemlítette:12 e szövegekben Janka 8 HEGEDŰS Géza, Rulikovszki ezredes emlékezete, Uj Szó 1946. február 9., 4. A cikk a valójában len­gyel származású Rulikowskit egy ízben mint „a magyar köztársaság orosz vértanujá"-t méltatja, minden bizonnyal a „szovjet—magyar barátság" erősítése érdekében.­­ Rulikowskiról lásd pl. ROSONCZY Ildikó, A cári hadsereg tisztikarának magatartása 1849-ben Magyarországon . Hungaro-Polonica. Tanulmányok a magyar—lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok köréből, szerk. Kiss Gy. Csaba - KOVÁCS István, MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest, 1986, 139., 141.; BONA Gábor, Kossuth Lajos kapitányai, Zrínyi, Budapest, 1988, 55., 514.; KOVÁCS István, „...mindvégig veletek voltunk". Lengyelek a magyar szabadságharcban, Osiris, Budapest, 1998, 251., 346-347., 450., 489.; Dr. FLEISZ János, Kossuth Lajos és Nagyvárad, Prolog, Nagyvárad, 20­03 , 33-37. Hegedűs Géza egy 1947-es cikkében is írt az „orosz Rulikovszkijról [így!]" és a Guszev-esetről is, az utóbbi kapcsán pedig megállapította: „Ezt a történelmünk számára oly fontos iratcsomót [ti. a Guszev-ügy aktáját] Illés Béla fedezte fel a minszki levéltárban, ugyanő ismertette azok tar­talmát is (Fogarasi-Illés: Magyar-Orosz történelmi kapcsolatok.)" HEGEDŰS Géza, 1848 törté­netének ismeretlen lapjaiból . Jószomszédság nagy naptára 1948, szerk. SÖMJÉN Endre, Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, [Budapest, 1947], 9-15. 9 E. JEPTICIN, AZ orosz és a magyar nép történelmi kapcsolatai, Uj Szó 1947. március 15., 7. A cikk át­dolgozott változatát lásd Az orosz és magyar nép történelmi kapcsolatai, Igaz Szó 1947. április 23., 2. 10 Lásd erről pl. GERŐ András, Az államosított forradalom. 1848 centenáriuma, Új Mandátum, Buda­pest, 1998.; GYARMATI György, Március hatalma-a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplé­sének történetéből, Paginarum, Budapest, 1998, 98-106., 136-137., valamint ERÉNYI Tibor, 1848 és a magyar baloldal 1948-ban, Eszmélet 1998. tavasz, 41-57. 11 LÉVAI Béla, A magyarországi centenáris ünnepségek során feltárják a magyar szabadságharc orosz vonat­kozásainak igazi hátterét, Uj Szó 1947. október 26., 7. 12 LÉVAI Béla, A Guszev ügy. Az orosz tüzérkapitány és tizenöt társa regénye, akik nem akartak résztvenni a magyar szabadságharc leverésében..., Igaz Szó 1947. november 12., 6.; LÉVAI Béla: Mit érzett, mon­dott, itt az orosz nép a magyar szabadságharcról? A centenárium orosz vonatkozású kiadványai, Uj Ma­gyarország 1948. február 28., 3. 2007/1 • TANULMÁNYOK

Next