Kulcsár Szabó Ernő szerk.: Irodalomtörténet, 2007. 38/88. évfolyam
Tanulmányok - Vörös Boldizsár: Politikai propaganda, kultusz, szépirodalom. Guszev kapitány és társainak méltatásai 1945 és 1972 között 51–64. p.
VÖRÖS BOLDIZSÁR Politikai propaganda, kultusz, szépirodalom Guszev kapitány és társainak méltatásai 1945 és 1972 között A II. világháború végén még folytak a harcok Budapesten, amikor Illés Béla, a szovjet hadsereg magyarországi lapja, az 1945—1948 között kiadott Új Szó főszerkesztőjeként az újság második, február 6-i számában közzétett egy írást, amely részletesen foglalkozott azzal, hogy miként támogatták az oroszok, Nagy Péter cár a Rákóczi-szabadságharcot. Az Új Szó következő, 1945. február 10-i számában Illés ismét megjelentetett egy történelmi tárgyú cikket, Orosz tisztek Kossuth Lajosért címmel, amely Guszev százados és társai ügyét mutatta be — mégpedig úgy, hogy az ábrázolt eseményeket hitelesítendő, az író eredetinek minősített, 19. századi iratokat idézett! Illés szerint „1936-ban a Bielorussz Akadémia történelmi osztályának tudományos munkásai a régi, cári kormányzóság iratainak rendezése közben egy olyan aktacsomóra akadtak, amelyik nemcsak az orosz történelemírók számára 1 VÖ. DIÓSZEGI András: Illés Béla alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi, Budapest, 1966, 153-157. Illés Béláról újabban lásd Árpád VON KUMÓ, „A Very Modest Man": Béla Illés, or How to Make a Career through the Leader Cult : The Leader Cult in Communist Dictatorships. Stalin and the Eastern Bloc, szerk. Balázs APOR - Jan. BEHRENDS - Polly JONES - E. A. REES, Palgrave Macmillan, Houndmills, 2004, 47—62.; FÖLDES Anna, Az Irodalmi Újság könyve. Tanulmányok, portrék és dokumentumok, mellékletben az 1956. november 2-i szám facsimiléje, SZéphalom - Új KÉZirat, Budapest, 2001, különösen: 121-137., 216. 2 A cikk bevezető gondolatai jól mutatják, hogy az író milyen aktuálpolitikai összefüggésrendszerbe illesztve ábrázolta a történelmi eseményeket: „A hivatalos magyar történelemírás következetesen hallgatott arról, hogy Rákóczi Ferenc 1703-tól 1711-ig állandó kapcsolatban állott Nagy Péter (I. Péter) orosz cárral [...] Érthető, hogy a Habsburg-imperializmust kiszolgáló magyar történelemírók elhallgatták azt, hogy Nagy Péter támogatta a magyar szabadságmozgalmat, de annál indokoltabb lett volna, hogy az oroszok és Rákóczi viszonyát teljességében feltárják azok a történelemírók, akik meg akarták védeni a magyar népet attól, hogy a német zsoldosává, majd a német áldozatává váljék." ILLÉS Béla, Rákóczi és az oroszok, Új Szó 1945. február 6., 3—4. A korabeli szövegeket eredeti helyesírással közlöm, a kurziválások az idézetekben az eredeti kiemeléseknek felelnek meg. A cikkhez vö. pl. PÉTER László: A nemzeti múlt legendái és tilalomfái , Vö., Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből, Osiris, Budapest, 1998, 92. IRODALOMTÖRTÉNET