Irodalomtörténet, 2011. 42/92. évfolyam

2011 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Jablonczay Tímea: A nem nemzeti kisajátítása Szentmihályiné Szabó Mária Zrínyi Ilona című regényében

A NEM NEMZETI KISAJÁTÍTÁS A - melyet a történelmi szituáltság megengedne - identitása az első pillanattól fogva egységesnek tűnik, annak prenarratív keretbe, mintába ágyazottsága nyilvánvaló. A regény narratívája a modern irodalmi gyakorlatot megelőző eljárásokhoz kö­tődik: a cselekményesítése a sorsszerű elrendeltetés alapján motivált. A szereplő sorsának kiteljesedése mintegy az életút elején meg van jelölve, és a szereplők egy­máshoz való viszonya egy nemzeti sorsba ágyazva előre kidolgozottnak tartható. A történelem szubjektumaként egy Bildungsroman főhősének lenni azért is érdekes, mert a műfaj hagyományosan a férfi hősök szubjektumépítésére alkalmas narra­­tíva. A forma ellentmondásossága ebben az esetben, hogy a hősnek a társadalmi térbe nem kell belépnie, mert születésével eleve benne áll, de egy olyan identitás­sal kell azonosulnia, mely a patriarchális diskurzusban a férfiak számára lehetőség. A narratíva az alak identitását adottnak és koherensnek veszi, a társadalmi-szim­bolikus rendben elfoglalt szubjektum pozíciója a hatalom helyével azonosul. Egy hagyományos, lineáris elbeszélésre épülő női alakról szóló élettörténeti narratívumban, melyben a családi történet (a nő története) és a (premodern érte­lemben vett) nemzet története között nemcsak párhuzam, hanem metaforikus azo­nosítás történik, Zrínyi Ilona élettörténete és identitása a nemzet identitásának a történetévé válik. A főszereplő a nemzet anyja metaforán keresztül egy olyan szubjektumpozícióba kerül, amely előre meg volt írva számára. Nem egyszerűen egy nemzet által felkínált pozícióval azonosul, hanem szexuális identitását is a nemzeti elv határozza meg. A nőnek a családban kijelölt szerepe, az anyaság mint egyedüli funkció és érték pedig a természetre hivatkozás ideológiája mentén tör­ténik meg. Amikor a család a nemzetre vonatkozó trópussá válik, a narratívákban megjelenik a család és ország (nemzet) története közötti párhuzam. A kijelölt női sors, a prenarratív keretben stabilizált nemzet érdekében köttetett házasságok mel­lett láthatóvá válnak a maszkulin-feminin szerepek egymásba burkolódása, de egy férfi számára lehetővé váló önprezentációs lehetőségeivel szemben nem juthat el oda, hogy alanya legyen a saját történetének. A szöveg tulajdonságai. Szuperstruktúrák, szövegsémák Milyen eszközei vannak az adott narratívának arra, hogy ok-okozati viszonyokat manipulatív módon konstruáljon meg és cseréljen fel? Megelőlegeztük, minthogy Zrínyi Ilonának a nemi szerepében is rögzített helyet kellett elfoglalnia, szexuális identitását is a nemzet kebelezi be, minden identitása (etnikai, osztály-, nemi stb.) a nemzetiben oldódik fel. A nemzeti ideológia kiterjeszti magát a szubjektum tes­tére. Hogyan válik Zrínyi Ilona nemzeti szimbólummá, hogyan sajátítja ki egy nemzetfelfogás a női szubjektum testét?

Next