Irodalomtörténet, 2015. 96. évfolyam
2015 / 3. szám - TANULMÁNY - Szilágyi Márton: A vers napja. Petőfi Sándor: Nemzeti dal
SZILÁGYI MÁRTON A vers napja Petőfi Sándor: Nemzeti dal* Kevés ahhoz fogható pillanata van a magyar történelemnek és a magyar kultúrának, mint 1848. március 15. Ez a nap volt az, amelyiken a politikailag is fontos események egy irodalmi szöveg, egy vers köré épülve zajlottak le, vagyis ahol kifejezetten egy erre a napra született költemény közvetlen politikai hatóerővé tudott válni. A nap eseményeinek a folyamata utólag éppúgy felidézhető koreográfiává vált, mint ahogy a vers, a Nemzeti dal is mindmáig hordozza azt a ráutaló funkciót, amelyet éppen ez a nap mint kontextus kölcsönöz neki. Ha van tehát olyan szövege a magyar irodalomnak, amely aligha érthető meg keletkezésének és felhasználásának körülményei nélkül, akkor éppen Petőfi műve az, amelyik elemi módon rászorul egy ilyen kontextualista szövegelemzésre. Nem azért, mintha a szöveg irodalmilag érdektelen lenne, hanem éppen azért, mert jelentését csak így tudjuk teljesen megjeleníteni, azzal a funkcióval együtt, amire szánták, s amit sikeresen be is töltött. A nap eseményei, azaz egy vers lényegi kontextusai Március 15-e voltaképpen véletlenül vált egy fontos esemény napjává. Az események nyomon követésében érdemes persze egy kicsit visszahátrálnunk: a kulcs ezúttal nem is Pest volt, hanem Pozsony, s az éppen ott ülésező országgyűlés. A törvényi átalakulást ugyanis csak a törvényhozás valósíthatta meg, minden egyéb tényező csak ezt segítő (vagy esetleg ezt gátló) tényező lehetett. Kossuth Lajos nevezetes március 3-i beszéde — befolyásolva persze már az európai forradalmi hullám hatásától is — olyan politikai követeléscsomagot fogalmazott meg (benne az önálló magyar minisztérium . A tanulmány az MTA - DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport programja keretében készült, melynek vezetője Debreczeni Attila, és az OTKA (KK 108831) támogatásával jött létre. A tanulmányhoz nyújtott segítségéért, tanácsaiért Hermann Róbertnek tartozom köszönettel. Ezért nem is csodálható, hogy erről az egy napról külön kismonográfia készült, egy olyan sorozat keretében, sőt, első darabjaként, amely a Sorsdöntő történelmi napok címet viselte: Spira György: Petőfi napja, Akadémiai, Budapest, 1975. A szöveg bekerült Spira későbbi monográfiájába is: Spira György, A pestiek Petőfi és Haynau között, Enciklopédia, Budapest, 1998, 9-30. 2 Erről bővebben Borbély Szilárd, Férfikor és forradalom. Az ismétlés poétikája : Ki vagyok én? Nem mondom meg... Tanulmányok Petőfiről, szerk. Szilágyi Márton, PIM, Budapest, 2014, 367-384. 3 Ezt a lehetséges kontextust a vers egyik utóbbi elemzése is felidézte: Gerold László, Nemzeti vagy vers? Petőfi Sándor: Nemzeti dal . Ki vagyok én?, 385—403., különösen: 386—395. 4 Az események folyamatára és logikájára: Varga János, A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ben, Akadémiai, Budapest, 1971. Lásd még Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris, Budapest, 2008, 357. skk.