Iskolakultúra, 1993/1 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 6. szám - Lengyel László: Magyar politika az ezredfordulón I.

2 Magyar politika az ezredfordulón I. LENGYEL LÁSZLÓ „Egy hegy megy Szembejön egy másik hegy. Ordítanak ordasok, Össze ne morzsoljatok. Én is hegy Te is hegy Nekünk ugyan egyremegy. ’ Weöres Sándor Milyen lesz Magyarország politikai rendszere 2005-ben, tizenhárom év múlva? Milyen lesz a magyar átalakulás? Kik lesznek a főszereplői? Lejátszódik-e há­rom-négy választási ciklus alatt a demokrácia összeomlása és újraépülése? Minderről csak nagyon bizonytalan jóslatokat lehet mondani. Dolgozatom egy­szerű számbavétel a lehetséges forgatókönyvekről és azokon belüli változatok­ról. Egyrészt Magyarország külső helyzetéről, kelet-európai elhelyezkedéséről, másrészt a magyar belpolitika alakulásáról, a parlamentarizmusról, a pártokról, az elnöki rendszerről, a nemzeti intézményekről, az érdekképviseletekről, az önkormányzati rendszerről, a civil szféráról és az egyházak politikai befolyásáról. Bevezetés A forgatókönyvek, amelyeket felvázolok, nem színházi szcenáriók, amelyeket ismert vagy ismeretlen politikai szereplők írnak, és nem is haditervek, amelyekre nagyhatal­mak, nemzetközi szervezetek, vagy magyarországi politikusok és politikai pártok hatalmi stratégiáikat építhetik. Olyan forgatókönyvek ezek, amelyek a lehetséges fejlődés politikai változatait tartalmazzák, amelyek számbavétele után, már mind a hazai, mind a nemzetközi szereplők dönthetnek stratégiai céljaikat illetően. A politikai forgatókönyveknek különösen súlyos feltételei vannak gazdaságilag és társadalmilag. Néhány gazdasági feltételt föl kell sorolnom, amelyek a politikai alterna­tívákat döntően befolyásolhatják. Gazdasági és társadalmi peremfeltételek 1. A magyar gazdaság pályája 2005-ig különbözni fog mind kelet-európai társainak többségétől, mind pedig Nyugat-Európa országaitól. Ez a pálya csak Csehországé­­hoz és Szlovéniáéhoz lehet hasonlatos. A kelet-európai országokban az 1989 utáni átalakulás nem csökkentette, hanem növelte a válságot. E válság következtében csökken a GDP, iparágak omlanak össze, hanyatlik az agrárgazdaság, tömegessé válik a munkanélküliség, és az országok többségében szétesik a pénzrendszer, hiperinflációs jelenségek mutatkoznak. Magyarországon az átmenet ugyan vissza­eséssel járt és jár, de az ország 1993-tól inkább stagnáló, a 0-növekedés körül ingadozó pályán mozog, mint a tartós lefelé mozgáson. Ennek megfelelően, 1995-ig

Next