Iskolakultúra, 1993/1 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 6. szám - Lengyel László: Magyar politika az ezredfordulón I.
2 Magyar politika az ezredfordulón I. LENGYEL LÁSZLÓ „Egy hegy megy Szembejön egy másik hegy. Ordítanak ordasok, Össze ne morzsoljatok. Én is hegy Te is hegy Nekünk ugyan egyremegy. ’ Weöres Sándor Milyen lesz Magyarország politikai rendszere 2005-ben, tizenhárom év múlva? Milyen lesz a magyar átalakulás? Kik lesznek a főszereplői? Lejátszódik-e három-négy választási ciklus alatt a demokrácia összeomlása és újraépülése? Minderről csak nagyon bizonytalan jóslatokat lehet mondani. Dolgozatom egyszerű számbavétel a lehetséges forgatókönyvekről és azokon belüli változatokról. Egyrészt Magyarország külső helyzetéről, kelet-európai elhelyezkedéséről, másrészt a magyar belpolitika alakulásáról, a parlamentarizmusról, a pártokról, az elnöki rendszerről, a nemzeti intézményekről, az érdekképviseletekről, az önkormányzati rendszerről, a civil szféráról és az egyházak politikai befolyásáról. Bevezetés A forgatókönyvek, amelyeket felvázolok, nem színházi szcenáriók, amelyeket ismert vagy ismeretlen politikai szereplők írnak, és nem is haditervek, amelyekre nagyhatalmak, nemzetközi szervezetek, vagy magyarországi politikusok és politikai pártok hatalmi stratégiáikat építhetik. Olyan forgatókönyvek ezek, amelyek a lehetséges fejlődés politikai változatait tartalmazzák, amelyek számbavétele után, már mind a hazai, mind a nemzetközi szereplők dönthetnek stratégiai céljaikat illetően. A politikai forgatókönyveknek különösen súlyos feltételei vannak gazdaságilag és társadalmilag. Néhány gazdasági feltételt föl kell sorolnom, amelyek a politikai alternatívákat döntően befolyásolhatják. Gazdasági és társadalmi peremfeltételek 1. A magyar gazdaság pályája 2005-ig különbözni fog mind kelet-európai társainak többségétől, mind pedig Nyugat-Európa országaitól. Ez a pálya csak Csehországéhoz és Szlovéniáéhoz lehet hasonlatos. A kelet-európai országokban az 1989 utáni átalakulás nem csökkentette, hanem növelte a válságot. E válság következtében csökken a GDP, iparágak omlanak össze, hanyatlik az agrárgazdaság, tömegessé válik a munkanélküliség, és az országok többségében szétesik a pénzrendszer, hiperinflációs jelenségek mutatkoznak. Magyarországon az átmenet ugyan visszaeséssel járt és jár, de az ország 1993-tól inkább stagnáló, a 0-növekedés körül ingadozó pályán mozog, mint a tartós lefelé mozgáson. Ennek megfelelően, 1995-ig