Iskolakultúra, 1994/2 (4. évfolyam, 13-24. szám)

1994 / 18. szám - Andor Csaba: Madách Imre szerelmei

ANDOR CSABA meg annak családját. Egyik levelének félmondata arra enged következtetni, hogy Etelkát 1839-ben látta először. Vajon valóban ilyen „későn érő típus” lett volna? Ez tisztán lélektanilag is hihetetlennek tűnik. S cáfolja egy kései vers is, amelynek címe: Emlékezés az első szerelemre. (4) Aki ezt a verset tüzetesen elolvassa, annak semmi kétsége sem lehet afelől, hogy egészen más valaki az, akit élete alkonyán első szerelmének vallott a poéta. A versben előforduló utalásokat egybevetve más versekkel, s Madách levélbeli utalásaival, első szerelmének Cserny Máriát kell tartanunk. (5) A név persze, különösen ebben az esetben, semmit­mondó. Sok Cserny családnevű személy élt akkoriban a Felvidéken, s Mária is akadt köztük bőven; e sorok írója a múlt század elejéről származó anyakönyvek tanul­mányozása során jónéhány Cserny Máriával találkozott, s többször érzett kísértést, hogy felkiáltson: „Most végre megvan!” Lehet, hogy valóban köztük van, lehet, hogy nincs; ezt legfeljebb eljövendő századok számítógéppel is segített kutatásai igazolhatják vagy cá­folhatják, ha végre a kor valamennyi ilyen nevű hölgyének főbb életrajzi adatai hozzáfér­hetők lesznek. Addig is marad feltevés: élt Nógrád megyében, annak is Keszeg nevű településén Cserni Mátyásnak (az anyakönyvben i-vel szerepel a családnév) és Rúzsa Erzsébetnek egy leánya, akit 1822. január 25-én kereszteltek a Mária névre. 1842. január 10-én férjhez ment Drábik Pálhoz, akitől több gyermeke is született, végül 1877. június 6-án hunyt el. S hogy miért éppen ő az egyik fő esélyes? Mert az ifjú Madách szülőfalujában Cserny családnevűek egyáltalán nem voltak, így aztán az életrajzírók is hiába kutattak a lány után. Ugyanakkor Keszegen élt a költő nővére, Huszár Józsefné Madách Mária, akinél Madách 1833-tól kezdődően többször is megfordult, így gyermekkorának egyik legfon­tosabb színhelye - szülőfaluja mellett - éppen Keszeg lehetett. Gyürky Amália és Dacsó Lujza A „kitörés” vagy árnyaltabban: a „kibontakozás” éveinek nevezhetnénk Madách ifjúko­rát, az 1840 és 1843 közötti éveket, ha lett volna valamiféle lehetősége a kitörésre vagy akár kibontakozásra. Nos erre - legalábbis képességeihez mérten - nemigen volt lehe­tősége. Igaz, a megyei közéletben való részvétel, talán mert ezúttal is sikerült a lehető legjobb társaságba „keverednie”, idejének, energiáinak nagy részét fölemésztette: az ifjú aljegyző a korán elhunyt legendás alispán, Sréter János mellett kezdte meg tény­kedését. Ugyanakkor egy idő után látnia kellett, hogy mások, legalábbis a közsze­replés színterén „megelőzik” őt; az 1847/48-as országgyűlésnek az egykori osztály­társ, Lónyay Menyhért már nem is jelentéktelen szereplője volt, míg Madách - Szon­­tagh Pállal és Pulszky Ferenccel közösen - a megyei közélet szereplőit kifigurázó versgyűjtményt írt akkoriban (Nógrádi képcsarnok). Sem a politika, sem az irodalom területén nem beszélhetünk tehát az ő esetében valódi kibontakozásról, igaz, ilyen irányú próbálkozásaira sem utalnak komoly jelek. Amilyen váratlanul jelent meg első kötete, olyan váratlanul szakadt meg szinte minden irodalmi próbálkozása, amilyen gyorsnak ígérkezett politikai pályája kezdetben, olyan lassúnak bizonyult utóbb. Szerelmei közül sorrendben Gyürky Amáliát kell megemlítenünk. A lány apja, losonci Gyürky Pál a megye, sőt, az ország egyik legnagyobb birtokosa volt, egy időben krassói főispán. Amália édesanyja az ő második felesége, Kapy Amália volt. Lévén szó a Ma­­dách-családhoz hasonlóképpen ugyancsak ősi családokról, több történet maradt ránk róluk. A lány mamája korán (1833-ban) elhúnyt. Régi anekdoták kifogyhatatlan tudó­ja, a gróf Vay Sándor álnév mögé rejtőző Vay Sarolta azt írta róla, hogy nem vette fel kétszer ugyanazt a cipőt, s hogy végső soron a hiúsága okozta a vesztét. Pesten, a Károlyi-palotában (talán a Petőfi Irodalmi Múzeum épületében?) érte a halál egy báli mulatság alkalmával, tánc közben. Állítólag a túl szoros fűző volt az oka korai halá­lának. Lányáról csak annyit tudunk, hogy később kétszer is férjhez ment, előbb Ottlik Ákoshoz, majd Tessedik Imréhez, és 1907-ben halt meg Zagyvapálfalván [egyetlen fiának, Ozory (Ottlik) Istvánnak a leszármazottjai ma is élnek]. Madách hozzá írta például a Veszélyes játék című versét. Pedig tartalma alapján sokan hitték, hogy a vers Fráter Erzsébetnek szól. Madách verseinek kéziratos tartalomjegyzé­­ ke

Next