Iskolakultúra, 1997/1 (7. évfolyam, 1-7. szám)

1997 / 5. szám - SZEMLE - Kerényi A. Ödön: A magyarországi közcélú villamosenergia-szolgáltatás története

Szemle Iskolakultúra 1997/5­agázatát. A legjobb négyet hívták meg be­mutatkozásra, énekvezetésre, s ez alapján döntöttek. A kötet érdekességei közül végül még egyet szeretnénk kiemelni: azt, hogy meg­szólaltatta a mai nyolcvan-, kilencvenéve­­seket, akik elmondták emlékeiket az egy­kori iskolájukról, tanítóikról. Nem lehet meghatódás nélkül olvasni, ahogyan ezek az egykori diákok visszagondoltak a „tu­domány templomára ”­­ az ott tanultak személyiségformáló erejére, a hasznos is­meretekre, amelyek segítették őket az élet nehézségeinek leküzdésében. Cs. Kovács Ágnes könyve a múlt isko­lájáról szól, de üzenet a mának is. Az isko­la fontosságára, az iskola és közösség együvétartozására figyelmeztet. Hasznos és érdekes olvasmány nemcsak az alsóva­dásziaknak, hanem a megye kultúraszerető közönségének is őszinte szívvel ajánlható. Cs. Kovács Ágnes: Népoktatás az Abaúj megyei Alsóvadászon. Magánkiadás, Miskolc 1996. Varga Gábor A magyarországi közcélú villamos­­energia-szolgáltatás története A mai Magyarországon a közcélú villamosítás 1988-ban volt 100 éves. Jogos elégedettséggel tekintünk vissza ennek történetére, hiszen a világ első közcélú villamosművének (New-York: Edison E. J. Co) 1882. évi üzembe helyezése után, a Monarchia Magyarországában 1884-ben Temesváron létesült- utcai közvilágítás számára - általános célú villamos mű, a mai Magyarországon pedig a mátészalkai villamosítás 1888-ban Párizséval egyidejűleg indult el. Ezen időtől számítják a Tiszántúli Áram­­szolgáltató Rt., egyszersmind a magyar villamosenergia-ipar, így az MVM Rt. működésének kezdetét is. A jogfolytonosság követhető a foko­zatosan integrálódó villamos háló­zatok bővülésével, míg a történeti fejlődés során eljutunk a közcélú villamos művek jelenkori jogutódjaihoz. Az 1963- ban alakult Magyar Villamos Művek Tröszt még egy vállalati egységbe fogta össze a villamosenergia-ipart, de az ebből 1992-ben átszerveződött MVM Rt. már - a piacgazdaság követelményeit jobban kielé­gítendő-konszern jelleggel működő, önál­ló erőművi és áramszolgáltató részvénytár­saságokká alakult át. Ezek részvényeit azu­tán a privatizációs törvények alapján 1996- tól fokozatosan külföldi tulajdonosok vá­sárolták meg az állami vagyon privatizálá­si célkitűzésének megfelelően. A villamosítás rohamosan terjedt a szá­zadvég Magyarországán, de most csak a mai területünk villamosítási eseményeit taglalhatjuk, ahol lassúbb, de szintén jelen­tős fejlődést figyelhetünk meg. A legjelen­tősebb lépés Budapest közcélú villamosítá­sa volt, aminek 100 éves jubileumát 1993- ban ünnepelhette az ELMŰ és az egész magyar villamosenergia-ipar. Pécs villa­mosítása 1894-ben, Szegedé 1895-ben kez­dődött és az Ikervári Vízerőmű is ebben az évben lépett üzembe. Ezen eseményektől számíthatja időrendben a DÉDÁSZ, a DÉMÁSZ, illetve az ÉDÁSZ is jogi létét, amelyek már ugyancsak túl vannak a cen­tenáriumokon. Az ÉMÁSZ jubileuma is 1994-ben volt, Eger város villamosításá­nak emlékére. A miskolci közúti villamos indulását viszont 1997-ben ünnepelhetik. Sorolhatnánk a régiók egyre szélesedő villamosítási történetét, de így is érzékel­hető, hogy a századforduló körül a spontán kezdeményezés is gyors fejlődést eredmé­­ ny.

Next