Iskolakultúra, 1999/1 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1999 / 6-7. szám - TANULMÁNY - Bogoly József Ágoston: A reflektált intertextuális olvasás kiterjesztése
Bogoly József Ágoston: A reflektált intertextuális olvasásmód kiterjesztése Jegyzet (1) SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: A kánonok szerepe az összehasonlító kutatásban. · Uő.: „Minta a szőnyegen" A műértelmezés esélyei. Bp. 1995, 94-99. old.; ECO, UMBERTO: A formák és a közlés. · Uő.: A nyitott mű. Bp. 1976, 278-296. old.; ITAMAR EVEN-ZOHAR: A többrendszerűség elmélete. Helikon, 1995. 4. sz., 447-450. old.; KÁLMÁN C. GYÖRGY: A kis népek kánonjainak vizsgálata. Néhány módszertani megjegyzés. Helikon, 1998. 3. sz., 251-260. old. (2) HABERMAS, JÜRGEN: Filozófia és tudomány mint irodalom? Az esztétika vége vagy se vége, se hossza? A modern esztétikai gondolkodás paradigmái. Szerkesztette: BACSÓ BÉLA. Bp. 1995, 341-363. old. (3) MANNHEIM, KARL.: Wissenssoziologie. Szerkesztette: WOLF, KURT H. Neuwied-Berlin, 1964. WESSELY ANNA: A tudásszociológia mint interpretációelmélet. Janus, 1986 ősz, 11-35. old.; WHITE, HAYDEN: A ténybeli ábrázolás fikciói. Műhely, 1997.4. sz., 62-69. old.; KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN: Intertextualitás és a szöveg identitása. B Uő.: Az olvasás lehetőségei. Bp. 1997,5-13. old. (4) TOLCSVAY NAGY GÁBOR: Kognitív grammatika: lehetséges-e új nyelvelméleti paradigma az irodalomértés horizontján? Alföld, 1995. 2. sz., 107-111. old.; KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Hogyan s mivégre tanulmányozzuk az irodalomértés hagyományát? (Az esztétikai hatásfunkciók és a történeti irodalomértelmezés.) = Uő.: Történetiség, megértés, irodalom. Bp. 1995-20-24. old.; JAUB, HANS ROBERT: Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. = Uő.: Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok. Szerkesztette: KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN. Bp. 1997, 45., 52., 71-76. old.; FOUCAULT, MICHEL: A diskurzus rendje. Holmi, 1991. 7. sz., 868-889. old. (5) SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: Az irodalmi mű alaktani hatáselméletéről. Uő.: „Minta a szőnyegen", i. m. 24-66. old.; MERQUIOR, J. G.: From Prague to Paris. Critique of Structuralist and Post-Structuralist. London 1986; BOJTÁR ENDRE: A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban. Bp. 1978. (6) Vö. HABERMAS, JÜRGEN: A metafizika utáni gondolkodás motívumai. A lingvisztikai fordulat. A posztmodern állapot. Szerkesztette: BUJALOS ISTVÁN. Bp. 1993.201-208. old. (7) GENETTE, GÉRARD: Transztextualitás. Helikon, 1996. 82-90. old.; KUHN, THOMAS S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Bp. é. n., 72-73. old. (8) JENNY, LAURENT: A forma stratégiája. Helikon, 1996. 23-50. old.; KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Hatástörténet és metahistória. (Hozzáférhető-e a történetiség?). Uő.: Történetiség, megértés, irodalom, i. m., 82-92. old. (9) PAULER ÁKOS: Relációelmélet. Uő.: Bevezetés a filozófiába. Bp. é. n. 3. jav., bőv. kiadás, 219-232. old.; SZILASI VILMOS: A tudati rendszerezés elméletéről. Bevezetés. Bp. 1919; PEIRCE, C. S.: Collected Papers. Tom 3. Cambridge 1931-1958, 361., 465., 467. old. (10) NÉMETH G. BÉLA: Egymást kiegészítve nem egymás ellen. Az irodalomértés horizontjai. Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával. Szerkesztette: KABDEBÓ LÓRÁNT-KULCSÁR SZABÓ ERNŐ. Pécs 1995,13-18. old. (11) ISER, WOLFGANG: Das Fiktive und das Imaginäre. Perspektiven literarischer Anthrophologie. Frankfurt/M. 1993. (12) KÁLMÁN C. GYÖRGY: Az irodalomtudományi strukturalizmus és az új szemléletek jelentkezése. A strukturalizmus után. Szerkesztette: SZILI JÓZSEF. Bp. 1992. 200-203. old. (13) MANNHEIM KÁROLY: Az ismeretelmélet szerkezeti elemzése. Athenaeum, 1918. 233-247., 315-330. old. Német nyelven: MANNHEIM, KARL: Die Strukturanalyse der Erkenntnistheorie. Ergänzungshefte der Kant- Studien, 57 (1922); VERES ANDRÁS: Irodalomértelmezés és értékorientáció. A strukturalizmus után, i. m., 258-262. old.; KARÁCSONY ANDRÁS: Bevezetés a tudásszociológiába. Bp. 1995, 33-56. old. (14) MANNHEIM KÁROLY: A gondolkodás struktúrái. Kultúraszociológiai tanulmányok. Bp. 1995. (15) MANNHEIM, KARL: Strukturen des Denkens. Szerkesztette: KETTLER, D.-MEJA, V.-STEHR, N. Frankfurt/M. 1980. (16) KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Hatástörténet és metahistória. (Hozzáférhető-e a történetiség?) . Történetiség, megértés, irodalom, i. m., 82-91. old. (17) Handwörterbuch der Soziologie. Szerkesztette: VIERKANDT, ALFRED. Stuttgart 1931. (18) NIETZSCHE, FRIEDRICH: A történelem hasznáról és káráról. Bp. 1989. SIMMEL, GEORG: Az individualizmus. Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Bp. 1973, 534-542. old.; GÁBOR ÉVA: Adalékok a fiatal Mannheim Károly portréjához. A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Szerkesztette: KISS ENDRE-NYIRI JÁNOS KRISTÓF. Bp. 1977,440-472. old. (19) Vö. VAJDA PÁL: Creative Hungarians in mathematics, astronomy, physics, chemistry, technical sciences and industry. A selected bio-bibliography. Technikatörténeti Szemle, 11. köt. 1979, 35-74. old.; PRÁGAY DEZSŐ: Nemzetközileg értékelt híres magyarok. Iserlohn 1992. (20) LENCLUD, GERARD: A funkcionalista perspektíva.DESCOLA, PHILIPPE-LENCLUD, GÉRARD-SEVERI, CARLO-TAYLOR, ANNE-CHRISTINE: A kulturális antropológia eszméi. Bp. 1993, 85-118. old.; GÁBOR ÉVA: Adalékok a fiatal Mannheim Károly portréjához. A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn, i. m., 440-472. old.; NYÍRI KRISTÓF: Ausztria és Magyarország. Szociálpszichológiai bevezetés. Uő.: A Monarchia szellemi életéről. Filozófiatörténeti tanulmányok. Bp. 1980, 11-34. old. 76