Iskolakultúra, 2000/2 (10. évfolyam, 8-12. szám)
2000 / 12. szám - SZEMLE - Cserti Csapó Tibor - Ignácz Mária: Van-e közük a cigány kisebbségi önkormányzatoknak a cigány oktatási programokhoz?
Szemle Van-e közük a cigány kisebbségi önkormányzatoknak a cigány oktatási programokhoz? A címben szereplő kérdésfelvetés kissé hipotetikus, s talán feleslegesnek tűnhet. Azért fogalmaztuk meg csupán, hogy gondolati fonalául szolgáljon írásunknak. A kérdésre kínálkozó válaszunk. Természetesen van közük a kisebbségi oktatásügyhöz. A közoktatás, a kisebbségi jogok, kisebbségvédelem magyarországi törvényi szabályozása ma megadja azokat a jogi kereteket, melyek lehetővé teszik a helyi kisebbségi önkormányzatok számára a település adott kisebbséget érintő oktatási ügyeibe történő beleszólást, aktív részvételt. (1) Természetesen kell, hogy legyen közük a kisebbségi oktatásügyhöz. A kisebbségi törvény szelleme sugallja, hogy megalkotói a helyi kisebbségi önkormányzatok kezébe elsősorban a kulturális autonómia megéléséhez kapcsolódó eszközrendszert adtak, jogosítványaik e téren a legerősebbek, értelemszerűen a helyi oktatás ügyeibe is komoly beleszólásuk lehet. Fontosnak is tartjuk, hogy tevékenységük szélesebb körben kibontakozzon e téren, hiszen az oktatásról mind több fórumon hangzik el, hogy olyan kulcstényező - különösen a cigány népesség esetében az -, amely hosszabb távon képes orvosolni az e népcsoportra napjainkban jellemző neuralgikus problémákat (a szakképzetlenségből, alacsony iskolázottságból származó munkaerő-piaci gondokat, az egészségügyi, szociális helyzetet stb.). Ezzel elősegítjük a cigányság sokat emlegetett társadalmi integrációját, s ebben a folyamatban fontos szerepe kellene legyen a kisebbségi önkormányzatoknak is az oktatási-nevelési rendszeren, a kisebbségi programokon keresztül is. A kérdésünkre eddig adott válaszok hármas gondolati íve (van szerepük; kell legyen; kellene, hogy legyen) jelzi azt a bennünk felmerült hipotézist, mindennapi tapasztalatainkat, amely arra ösztönzött bennünket, hogy megvizsgáljuk a helyi érdekképviseleti szektor által ma betöltött szerepet az óvodai-iskolai cigány programok terén. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő Romológia Szemináriumon az elmúlt években több kutatási program során is érintettük a cigány kisebbségi oktatás kérdéskörét. E cikkben vizsgálataink egyik fő szempontjáról szeretnénk beszámolni, nevezetesen Baranya megye cigány kisebbségi önkormányzatainak és romákkal foglalkozó civil szervezeteinek szerepéről, tevékenységéről a cigány kisebbség számára működtetett oktatási programokban. Fő kérdésünk az volt, mennyire tájékozottak az érintett önkormányzatok, civil szervezetek ezekről a programokról, mi a véleményük azokról, hogyan próbálnak belefolyni a programok működtetésébe, minőségi javításába. Vizsgálatainkat kérdőíves felméréssel, a régióban működő CKÖ-ok és civil szervezetek munkatársainak megkérdezésével végeztük, ami minden esetben a strukturált interjúhoz hasonló beszélgetést jelentett. A kérdőíves vizsgálat az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány,A pályakezdő cigány fiatalok munkavállalási esélyei’ című) és az FKP (,Cigány oktatáspolitika a Dél-Dunántúlon’ című) által támogatott kutatások keretében történt. (Mindkét kutatást Forray R. Katalin vezette.) A vizsgálat során Baranya megye 38 településén 47 szervezetet kerestünk fel, közülük 32 CKÖ, 15 civil szervezet volt. A kiválasztott cigány kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek felkeresése az időpont-egyeztetés miatt igen nagy 96