Iskolakultúra, 2001/1 (11. évfolyam, 1-7. szám)

2001 / 4. szám - TANULMÁNY - Szentpéteri Márton: Perújrafelvétel: Javaslat Thaly Kálmán rehabilitására

Szentpéteri Márton: Perújrafelvétel vok lenni." THALY Kálmán: A magyar történelem tanítása iránt a népiskolákban (1879 márc. 20). Országgyű­lési beszédei, 1878-1881. (A hivatalos gyorsírói jegyzetek után) Bp, 1881.288. old. Az Adalékok előszavában pedig ezt olvashatjuk: „A gyűjtemény jelentőségét (...) főleg abban találom, hogy élő tanúbizonyságot szolgál­tat (...) őseink irodalomszeretetéről, és magasfokú műveltségéről,­­ mint a­kik az irodalmat (...) még a leghar­­cziasabb korszakok idejében (...) folytonosan pusztító háború fegyvercsattogásai, ágyúdörgései közt, felgyúj­tott házaik világánál, elparlagosodott telkeiken, s a vadonokban és idegen országokban bújdosva is (...) mívelték”. i.m. XIV. Mindez nagyon emlékeztet ZRÍNYI Szigeti Veszedelmére (IX. 3. 3.): „Engemet pedig, mi­dőn írom ezeket, / Mars haragos dobja s trombita felzörget. / Ihon hoz házamban füstölgő üszöget / Kanizsai török, oltanom kell eztet.” (67) NÉMETH Lajos: i.m. 15. old. RÉV Ilona: Építészet és enteriőr a magyar századfordulón. Gondolat, 1983. 18-20. old. RADNÓTI: i.m. 231. old. 234. old. (68) BOGOLY: i.m. 611. old. KÓSA László: A magyar néprajz-tudomány története. Bp. 1989. 95—96 old. TOL­NAI Vilmos: Kuruczkori irodalmunk szövegeiről. Phil. Közi. 1913. 37. évf. 408-109. old. TURÓCZI­­TROSTLER: A Thaly-pör... i.m. 106-107. old. HORVÁTH: A kuruc... i.m. 224. old. Király: i. m. 137. old. 139-140. old. (69) ARANY: Naiv... i.m. 75. old. (70) Régi magy­ar vitézi énekek és elegyes dalok /­//, közreadja T. K. Pest, 1864. III. (71) THALY és MACPHERSON hasonlóságáról: RADNÓTI: i.m. 241. old. 239. old. MAITRE: i.m. 233. old. HORVÁTH: i.m. 225. old. TOLNAI Vilmos: Thaly kurucz balladáinak keletkezéséhez. Egy. Phil. Közl. 1921. 45. évf. 236. old. MÁRKI: i. m. 329. old. A hasonítás ellen van: SZERB: i.m. 167. old. TURÓCZI­­TROSTLER: i.m 111. old. „Csak nekünk nincs semmink! Mythologiát csinálni kell, régies eposzt csinálni kell - különben űr és pusztaság." Idézi ARANYI DÁVIDHÁZI: i.m. 124. old. FRIED István: Die Rezeption der Königinhofer Handschrift im 19. Jahrhundert in Ungarn. Studia Slavica XIV. 1968. 141-156. old. A királynő­­udvari kézirat. Költemények a csehek őskorából. Kiad. HANKA Vencel, ford.: RIEDL Szende, Prága, 1856. (72) Kalevala, a Finnek nemzeti eposza. Ford.: BARNA Ferdinánd, Pest, 1871. (73) i.m. előszava (74) HORVÁTH, i­nt. 223-224. old. (75) MAITRE: i.m. 233. old. (76) TOLNAI Vilmos: A kuruc balladák hitelességéről. Megjegyzések a Czáfolatra, EPKK 1914. 38. évf. 657. old. (77) A szakralitás képviselete „természetesen a legmagasabb szinten értetik, a legszentebb erkölcsi kategóriák között képzelhető csak el (vö. igazság­ keresés, -kimondás, -képviselet, stb.) s ezért az író munkája elsősorban nem esztétikai, hanem erkölcsi (kultikusan hirdetett erkölcsi) princípiumok alapján becsültetik meg.” MARGÓCSY: i.m. 292. old. THALYI KIRÁLY nevezi először hamisítónak, i.m. 139. old. A THALYt elítélő morális aspektus a kultikus funkció már egy újabb változatához (is) tartozik. A művészet elvilágiasodásával a hitelesség lépett a kultikus érték helyébe, ez a hitelesség a szekuláris mítoszoknak (nemzet, haza, nyelv stb.) való megfelelést jelentette. A modernizáció során azonban a tudomány is egyre erősebben integrálta a vallás funkcióit, így például a századforduló pozitivizmusa számára a kultikus hitelesség megfelelője már a tudomá­nyos igazolhatóság lett, THALY pedig ez ellen (is) vétett. Vö. BENJAMIN, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában. Kommentár és prófécia, Bp, 1969. 310. old. A „középkori közösségforma val­lásos ráirányulásával szemben az újkori szellem magatartását egyértelműen a tudomány struktúrája határozza meg (...) A közös alapélmény ettől fogva tehát az igazolhatóság". PROHÁSZKA, i.m. 32. old. A tudás és az ész mítoszáról Id. ADORNO, Theodor W. - HORKHEIMER, Max: A felvilágosodás dialektikája. Bp, 1990. (78) VARGA: i.m. 29. old. (79) FOUCAULT: i.m. 31. old. Hiába is mondja RIEDL, hogy „A vers nem váltó, értéke nem az aláírótól függ”, A kölesdi... i.m. 128. old. vö. még, uo. 134. old., KOMLÓS pont fordítva idézi, vö. A magyar... i.m., 108. old. (80) RADNÓTI: i.m. 184. old. (81) RIEDL: A kuruc... i.m. 419. old. (82) „E balladák pedig csak azért tűntek föl a szemünkben absolut becsüeknek, mert visszavetítettük őket a múltba”, ha „valóban utánzatok (...) akkor értékük nagyon relatív”. KIRÁLY: i.m. 140. old. (83) HORVÁTH: i­nt. 223. old. (84) „A kurucköltészet megszűnhet elevenen ható erő lenni (...) a laikus közönség” számára, „az irodalomtör­ténetből azonban soha többé ki nem törölhető.” HORVÁTH: i.m. 226. old. Thaly „megteremtette a kuruckul­­tuszt és megajándékozta az irodalomtörténetet a kuruc költészet fogalmával” - írja ESZE Tamás, vö. uő.: A ku­ruc költészet problémái. II. 1951. „Thaly Kálmán a kuruc bujdosók harcai megindulásának 200. évfordulóján, 1872-ben készített Adalékok a Thököly és Rákóczi-kor költészetéhez c. kiadványában a kuruc költészet fogal­mával megajándékozott bennünket, s a magyar irodalomtörténetírás atyja, TOLDY Ferenc az ugyanebben az évben harmadik kiadásban napvilágot látott A magyar nemzeti irodalom történeté­ben elfogadta és szentesítet­te ezt az új nemzeti irodalmi kategóriát, azóta nincs régi költészetünknek még egy fejezete, mely annyit foglal­koztatta a közvéleményt, mint a kuruc költészet.” VARGA Imre: A kuruc küzdelmek... i.m. 5. old. A diszkurzus-alapítás fogalmáról: FOUCAULT: i.m. 32. old. (85) ERDÉLYI János: Irodalmi tanulmányok és pályaképek. Bp, 1991. 439. old. 22

Next