Iskolakultúra, 2007/2 (17. évfolyam, 8-12. szám)

2007 / 11-12. szám - KONFERENCIA - Csíkos Csaba: Néhány EARLI-közeli írásról

Néhány EARLI-közeli írásról 2007. augusztus 28. és szeptember 1. között Budapesten járt az EARLI, a tanítással és tanulással foglalkozó legjelentősebb európai tudományos szervezet. A kétévente megrendezendő soros konferencia Budapesten, az ELTE lágymányosi konferenciaközpontjában volt, amely a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának, az ELTÉ-nek és a Magyar Tudományos Akadémiának közös szervezésében került megrendezésre. A konferencia eseményeinek, tartalmi és formai érdekességeinek bemutatását a jö­vő évi első számunkra tartogatjuk, a mostani lapszámban a konferencián elhang­zott négy előadás írásos anyagát mutatjuk be, és emellett egy olyan tanulmányt, amely akár a konferencián is elhangozhatott volna, de amelyet kiváló első szerzője kü­lön az Iskolakultúra számára szerkesztett. Válogatásunk első darabjának szerzője Martin Ubani, az EARLI ifjúsági szervezete, a JURE (Junior Researchers of EARLI) budapesti (elő)­konferenciájának főszervezője. Az ifjúsági előkonferencia augusztus 27-28-án került megrendezésre Lágymányoson. Ifjú kutatótársunk írása az EARLI-ben megjelenő kutatási témák sokszínűségét demonstrál­ja: a vallásos nevelés témaköréhez tartozó kutatása egy empirikus vizsgálat eredményeit tartalmazza, amelyben 6. osztályos általános iskolások és végzős teológushallgatók val­lásról alkotott nézeteit és fogalmait hasonlította össze. Következő tanulmányunkban Portugáliában dolgozó hazánkfia, Juhos Csongor és szerzőtársai egy itthon még kevéssé vizsgált kutatási területre kalauzolják az olvasót. A „mi lett volna ha?” típusú kérdéseken töprengő ember gondolkodásának kutatását a ter­minológia a tényelleni (counter-factual) gondolkodás kifejezéshez kapcsolja. Egyetemis­ták körében végzett kísérletük a tényelleni gondolkodás lehetséges fejlesztő alkalmazá­sát igazolta a tanulmányi kudarcok esetén. A következő három tanulmányban e sorok írójának szubjektív válogatási elvei érvénye­sültek. David Whitebread és szerzőtársai a metakogníció jelenségvilágának arra a területére merészkedtek, amely az egészen fiatal (3-5 éves) gyerekek metakognitív megnyilvánulása­iról szól. Kutatásukban a természetes viselkedési helyzetek megfigyelésének módszerét használják föl állításaik alátámasztására. A vizsgálat nagyszerűségét részben úttörő jellege adja: a 3-5 éves korosztály metakognitív megnyilvánulásait korábban - a tudatelmélet-el­mélet irányzat keretében - laboratóriumi körülmények között tanulmányozták elsősorban. Kifejezetten az iskolakultúra számára állította össze Lieven Verschaffel kutatótársai­val azt a tanulmányt, amely alighanem vitaindító írásként szerepelhet a matematikataní­tás módszertanával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek diskurzusaiban. Ho­gyan fejleszthető az emberi gondolkodás adaptivitása/rugalmassága, ha ugyanakkor a matematikai feladathelyzetekben gyors és pontos válaszokat várunk? A látszólagos el­lentmondás feloldása - ahogyan az lenni szokott - egy szinttel magasabbra lépve, a gon­dolkodás személytől és feladatkörnyezettől függő rugalmasságának fejlesztésével lehet­séges a tanulmány szerint. Köszönetet mondunk a szerzőknek, hogy lehetőséget biztosítottak a konferencián el­hangzott előadások írásos változatának magyar nyelven megjelentetésére. A fordítás munkálataiban munkatársaim voltak: Fodor Szilvia, Szenczi Beáta és Choma Dávid, akik a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának pedagógia szakos hallgatói. Csíkos Csaba SZTE, BTK, Neveléstudományi Intézet 63 konferencia

Next