Iskolakultúra, 2008/1 (18. évfolyam, 1-6. szám)
2008 / 5-6. szám - KRITIKA - Somogyvári Lajos: A nőről való gondolkodás. Pukánszky Béla (2006): A nőnevelés évezredei
a tartalomból Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja A rendszerváltás közösségi eufóriája, látszólagos „össznépi egysége” idején azt reméltük, hogy az iskolai történelemoktatás viszonylag gyorsan és sikeresen megtisztul diktatórikus múltszemléletétől, és meghatározó szerepet játszik majd egy új típusú demokratikus nemzeti közösség kialakításában. Ez a feltételezés nem csupán arra vonatkozott, hogy a történelem tantárgy megszabadul a „puha diktatúra” nyilvánvaló hazugságaitól és ideologikus felhangjaitól, hanem arra is, hogy alapvető szemléleti változások nyomán képes lesz egy sokszínű polgári társadalom nemzeti identitásának és történelmi tudatának formálására. Zsolnai Anikó - Kasik László - Lesznyák Márta Az agresszív és a proszociális viselkedés alakulása óvodás korban Számos nemzetközi vizsgálat szerint a társadalmi-kulturális különbségek jelentős mértékben magyarázzák az egyes országok gyermekeinek társas viselkedésben megnyilvánuló különbségeit. Kutatásunkban olasz és magyar óvodások agresszív és proszociális viselkedését meghatározó készségeinek fejlettségét hasonlítottuk össze, feltételezve, hogy e néhány tanult szociális és érzelmi összetevő működésében is kimutathatók eltérések. Szabolcs Éva- Hegedűs Judit A gyermekről való gondolkodás differenciálódása a dualizmus korában A közoktatás dualizmuskori modernizációja megteremtette a néptanítói professziót, és a tanító szakmai tudáselemeinek egyik fontos összetevőjévé vált a gyermekről való gondolkodás és tudás formálódása, differenciálódása. E szakmai tudáskonstrukciós folyamat fejlődése során jól érzékelhető, hogy az érzelmi felelősség megfogalmazásával párhuzamosan megjelentek a témához kapcsolódó új fogalmak, rendszerezési szempontok, és ez már utal arra a tényre, hogy a gyermek, az iskola és az „átlagtól való eltérés” fogalmaihoz kötődő területek emancipálódtak a szakmai nyelvhasználatban. Németh András A néptanítói tudás konstrukciója Az elemi népoktatás enciklopédiájában (1911-1915) A 19. század második felében megjelenő két tipikus pedagógus szakmai csoport (az alsóbb úgynevezett népiskolák tanítói és a felsőbb iskolák tanárai) professziója során két szervesen és funkcionálisan kifejlődő, ugyanakkor egymástól számos lényeges vonásában eltérő tanári, illetve tanítói pedagógiai kultúra, pedagógusi szaktudás jön létre. Ez Európa különböző régióiban némi időbeli eltolódással nagyjából a 18. század végétől a 19-20. század fordulójáig a modern nemzetállamok kialakulásával párhuzamosan lezajló folyamat. 1000, - Ft (ÁFA-val)