Iskolakultúra, 2008/1 (18. évfolyam, 1-6. szám)

2008 / 5-6. szám - KRITIKA - Somogyvári Lajos: A nőről való gondolkodás. Pukánszky Béla (2006): A nőnevelés évezredei

vetítik a ma embere számára, amelyeket a művészetek és az irodalom nyújtanak ne­künk. Szükségszerűen fel kell használ­nunk tehát ezen forrásokat, hiszen így megkaphatjuk azt a nőalakot, ami egy adott kor pozitív ideálja, illetve negatív el­lenpárja lehetett. A teljesség igénye nélkül felsorolva ezeket a meghatározó nőképe­ket: ilyen a hagyományos hármas női sze­repfelfogás (anya-feleség-gazdasszony), a kereszténység két meghatározó nőalakjá­nak (Éva, a bűnös asszony és Szűz Mária, a szent nő) szembeállítása, a keresztény nőideál teljesíthetetlensége (szűziesség és anyaság egyszerre) stb. {Norris, 2001; Miles, 2000). Ezek a gondolati konstruk­ciók mostanában kezdenek átalakulni, fel­­bomlani, de valószínűleg sosem fognak teljesen eltűnni. (1) A legjobb példa erre egy tanulmánykötet: Femi­nist framerworks. Alternative Theoretical Accounts of the Relations between Women and Men. Eds.: Jag­­gar, Allison, Rothenberg, Paula, Mcgraw-Hill Inc., New York, 1984. Az angolszász (különösen az ame­rikai) szakirodalomban nagyon gyakran előbukkanó téma bőrszín (race), nemiség (gender) és társadalmi helyzet (class) kapcsolata. (2) Az idézet egy fejezetcím Pamela Norris könyvé­ből, amely arra utal, hogy az erényes zsidó nők csak az egyik szemüket festhették ki a nyílt utcán (Norris, 2001, 81-82.) (3) Itt csak utalni tudok a narrativista történetfilozó­fia hasznosítható tanulságaira - elsősorban adott rá­Berger, John (1990): Mindennapi képeink. Corvina, Budapest. Fohlen, Claude (1982): A nő a társadalomban. Világ­­történet, 1­ 85-118. Isaacs, Ann K. (2001, szerk.): Political systems and definitions of gender roles. Edizioni Plus, Universitá de Pisa. Jaggar, Allison - Rothenberg, Paula (1984, szerk.): Feminist framerworks. Alternative Theoretical Accounts of the Relations between Women and Men. Mcgraw-Hill Inc., New York. Kéri Katalin (1999, szerk.): „Tollam szivárványba mártam. ” Források az európai nőtörténet köréből az ókortól a 20. századig. Pécs. Miles, Rosalind (2000): Az idő leányai. A nők világ­­történelme. Balassi, Budapest. Norris, Pamela (2001): Éva története. Holnap, Bu­dapest. A nőnevelés évezredei és a hasonló köny­vek azt a munkát végezhetik el, hogy felis­merjük az örökérvényűnek tűnő női szere­pek mögött azok történeti jellegét, megal­­kotottságát, így juthatunk el aztán a férfi hangja mögé, ahol megszólalhat az a bizo­nyos női hang. Innentől pedig már más irá­nyokba vihet minket a nőtörténelemmel (akármilyen értelemben) foglalkozó kuta­tás. Ezeket az új irányokat Kéri Katalin (1999) is felvázolta egy hasonló könyv be­vezetőjében: vizsgálhatjuk a nőt mint társa­dalmi kategóriát, az antropológia tudomá­nyos eszköztárát is bevonva előtárhatjuk a magánszféra eddig ismeretlen területeit, vagy megnézhetjük, mivel járult hozzá a nő az emberiség fejlődéséhez. Mindez már csak rajtunk múlik a dományos írásművek legitimációs-hatalmi szükség­letekre adott válaszokként való értelmezésére, a né­zőpont befolyásoló szerepére, az inkább szépiroda­lomra jellemző fikciós beszédmódok elemeinek je­lentkezésére. Olyan alkotók munkái befolyásoltak az elemzésben, mint Foucault, Hayden White vagy Koselleck. (4) Egy feminista / dekonstrukciós olvasatban a té­nyeknek egy rendezett fejlődési sorba illesztése és linearitása akár a férfi felsőbbrendűség fallogocent­­rizmusának vádját is magára vonhatja. Ennyire messzire én nem mennék, csupán jelzem az ilyen tör­ténelemszemlélet esetleges hátrányait. Pető Andrea - Waaldijk, Berteke (2005): A női példa­képek élettörténetének feldolgozása. A feminista pe­dagógiai eszköz története, gyakorlata és jövője. Új Pedagógiai Szemle, 2. Pető Andrea - Waaldijk, Berteke (2006, szerk.): Teaching with Memories. European Women ’s Histo­ries in International and Interdisciplinary Class­rooms. Women’s Studies Centre, University of Gal­way Press. Pukánszky Béla (2006): A nőnevelés évezredei. Gon­dolat, Budapest. Shahar, Shulamith (2004): A negyedik rend. Nők a középkorban. Osiris, Budapest. Somogyvári Lajos Tab, Rudnay Gyula Középiskola Jegyzet Irodalom 172

Next