Iskolakultúra, 2010/1 (20. évfolyam, 1-6. szám)
2010 / 3. szám - KONFERENCIA - Mikonya György - Pirka Veronika: Életreform- és társadalmi-pedagógiai megújulási mozgalmak Magyarországon a 20. század elején
Az új elnevezés nagy lendületet adott a mozgalomnak. Az Üdvhadsereg célja az emberek megsegítése és elvezetése a Jézus Krisztusban való igazság megismeréséhez. Ez az elnevezés egyúttal a világban szétáradó mozgalommá is tette az addig viszonylag partikuláris tevékenységet, hiszen már maga az elnevezés is arra buzdított, hogy eredményesebb és szélesebb körű hadjáratot indítsanak a bűn és nyomorúság ellen. Az első tíz évben sokat foglalkoztak a szervezéssel. Küzdöttek a bűn és az alkoholizmus ellen, minden jelentkezőnek fogadalmat kellett tennie a teljes absztinenciára. Csopják az ugyancsak erdélyi származású Moldován Lajost Berlinbe küldi az Üdvhadsereg tisztképzőjébe. A Csopják-féle mozgalommal szemben kezdetben ellenállás tapasztalható, az akkori államrend a szektákhoz sorolja a mozgalmat, kifogásolják módszereiket, a felekezeti béke megrontásával vádolják őket. Igaz, a városokban toleránsabbak az Üdvhadsereggel szemben, mint a falvakban. Maguk a történeti egyházak is ambivalensen fogadják az Üdvhadsereg törekvéseit. Az igazi Üdvhadsereg német közvetítéssel 1924-ben jut el ide Franz Rothstein (1860 körül - 1945) révén. Rothstein Németországban született, szülei nemesek. 15 éves korában tért meg. 1886-ban hallott Stuttgartban az Üdvhadseregről, kereskedő lesz Kölnben, de 1902-ben elhagyja világi hivatását. Berlinben belép az Üdvhadsereg tisztképzőjébe. Feleségével együtt visszatérnek Kölnbe, ott különböző otthonokat vezetnek. 1910-ben a németországi szervezet főtitkára lesz. Jó kapcsolata van a katolikus, protestáns és zsidó egyházzal. A londoni Nemzetközi Főhadiszállás megbízásából jön 1924-ben Budapestre. Először arról tájékozódik, hogy van-e lehetőség miszsziós állomás felállítására. Budapestet azért választja, mert itt értik a német nyelvet, 16 napot van itt, ezalatt tíz előadást tart. Franz Rothstein ezredes - Paula Koch kapitánynő és Moldován Lajos hadnagy kíséretében - 1924. ápr. 26-án érkeznek Budapestre. Moldován Lajos hamarosan továbbmegy Erdélybe, további sorsa ismeretlen. Rothstein a Nyugati pályaudvarra érkezik, ahol zászlókkal várják őket, és rögtön kezdetét veszi az utcai misszió. Másnap összejövetelt tartanak a Wesselényi utcai baptista imaházban, itt már terjesztik a Segélykiáltás című lapot (a Csatakiáltás utódját). Ez az első hadosztály (gyülekezet) Magyarországon. 1924 júliusában volt a Dohány utca 84-ben az első imaterem avatása 200 férőhellyel. A nyitó igehirdetésen 32 fő vallotta meg nyilvánosan a bűneit és térdelt le a bűnbánati padhoz. Magyarországon az 1920-as években mintegy 100 ezer ember van munka nélkül, a tüdőbaj, az alkoholizmus, a vérbaj elterjedt. Sok a hajléktalan, és sok nő kényszerül prostitúcióra is. A II. hadosztály 1925-ben Józsefvárosban létesült a Práter utca 78-ban. Itt volt a legtöbb bordélyház. A hadosztály vezetője Schmidt kapitány. Két katonaavatásuk eredményeként 27 új fogadalmassal bővül a létszám. Sok szabadtéri előadást tartanak a Corvin Színház előtt. 1925 március 14-én létesült a III. hadosztály a Teréz körút 22-ben, a IV. hadosztály Kispesten alakult meg, az V. hadosztály pedig Újpesten, 1927 novemberében, a Deák Ferenc utca 60-ban. A vidéki terjeszkedés is elkezdődött: 1928-ban Debrecenben a Füvészkert utca 9-ben, Csiszár Ernő kapitány vezetésével alakult hadosztály. 1929-ben Győr és Miskolc következik. Papp Kálmán kapitány egy év alatt 3284 családlátogatást végez.