Iskolakultúra, 2011/2 (21. évfolyam, 8-12. szám)
2011 / 12. szám - TANULMÁNY - Tóth-Márhoffer Márta - Paksi László: Mentori feladatokra jelentkező pedagógusok elvárásai és kompetenciáinak önértékelése
Tóth-Márhoffer Márta - Paksi László Pannon Egyetem, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Neveléstudományi Intézet Mentori feladatokra jelentkező pedagógusok elvárásai és kompetenciáinak önértékelése Tanulmányunk olyan pedagógusokkal végzett vizsgálat eredményeit mutatja be, akik mentori feladatokra jelentkeztek. A pedagógusok egy három napos képzési programon vettek részt, melynek keretében önként és anonim módon töltöttek ki egy általunk szerkesztett kérdőívet. Kutatásunkkal azt mutatjuk be, hogyan értékelik a pedagógusok felkészültségüket a mentori munkára, milyennek ítélik kompetenciáikat, s milyen elvárásokkal fogadják a pedagógusjelölteket. Eredményeink a leendő mentorok kiválasztása és képzése szempontjából figyelemre méltóak. A kompetenciaszemlélettel dolgozó közoktatás egyértelműen igényli a pedagógusképzés olyan változását, mely a tájékozott, a kompetenciaalapú pedagógiai munkára felkészült és nyitott szemlélettel rendelkező, kreatív pályakezdő pedagógusokat indít el a közoktatási pedagógiai praxisokban. A felsőoktatási stúdiumokban is egyre dominánsabb lesz az e szemléletnek megfelelő tanítás-tanulás, munkaszervezés. Manapság gyakran találkozunk a kompetencia szóval: kompetenciát mérünk, kompetenciát fejlesztünk - talán mégis érdemes tisztáznunk, mit is takar ez a fogalom. A fogalom tisztázása, minél pontosabb meghatározása azért is fontos, mert a mindennapokban folyamatosan használt fogalmak egy része egy idő után jelentésváltozáson megy át, vagy kiüresedik, elveszíti jelentését. Ez a veszély fenyegeti a „kompetencia” fogalmát is, hiszen elsősorban a PISA-vizsgálatok eredményeinek publikálását követően kezdett divatszóvá válni. Mindenki (kompetensek és kevésbé kompetensek) egyaránt használja, mindenre, amit ők maguk ide tartozónak éreznek. A szó latin eredetű és eredeti jelentése: alkalmasság, ügyesség.Pedagógiai Lexikon, 1997). „...kompetencián a tudásnak azt a formáját értették, amelyet ugyanolyan biztonsággal használunk, mint az anyanyelvünket. A kompetencia kialakítása ennek megfelelően sajátos, többnyire a természetes tapasztalatszerzéshez hasonló, életszerű körülmények közötti tevékenységek révén megy végbe” (Csapó, 2002, 16—17. o.). „A kompetenciákat többé nem korlátozzuk a kognitív képességekre, kompetenciafogalmunkba beletartozik a tudás, a kognitív és gyakorlati jártasságok, valamint a szociális és viselkedés-lélektani komponensek, mint a hozzáállás, a motiváció, az érzelmek és az értékek.” (Benedek, 2005, 109. o.) Zsolnai József szerint a kompetencia, a képesség, nem más ,mint az adott személynek, a tanulónak az a fajta felkészültsége, amely őt egy tetszés szerinti tevékenységosztály bármely feladatának megoldására, sikeres kivitelezésére alkalmassá teszi”. (Zsolnai, 2006, 22. o.). Nagy József a nemzetközi szakirodalmat is áttekintve a következő lehetséges meghatározást adja: „A kompetencia olyan pszichikus komponensrendszer, amely 29