Iskolakultúra, 2012/2 (22. évfolyam, 7-12. szám)
2012 / 12. szám - KONFERENCIA - Kenesei Éva: A magyar zenei nevelés gyökerei
ének-zenei iskolai tankönyvek is hűen tükrözik a gyakorló énektanár tapasztalatait. Érdekes lehet számunkra, hogy a Kodály Ádám könyvek reprint kiadásával a Nemzeti alaptantervnek megfelelő, kompatibilis tankönyvek kerültek forgalomba, amelyekhez Szabó Helga készített utólag tantervet (Szabó, é. n.). Megjelenhettek, hiszen Ádám Jenő által a Kodály-koncepció alapján kidolgozott pedagógiai módszer világhírű lett. Azért is indokolt volt a tanterv elkészülte, mert az eredeti könyvsorozat minden más később készült tankönyv alapjául szolgált. Más ének-zenei kerettantervekben is megtaláljuk a taneszközök között a Kodály Ádám tankönyveket. Többek között az Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) Ének-zene 1-6./7-10. osztály tanterveiben is (Gyarmatiné, é. n.). Az Ének-zene tanterv programja a Kodály Zoltán nevelési elvein alapuló gyakorlatot kívánja a leghatékonyabb mértékben megvalósítani. Az értékközvetítő és képességfejlesztő program egyik tantárgyi programjaként az Ének-zene tanterv Zsolnai József pedagógiai koncepciója alapján készült, felhasználva a pedagógiai programcsomag akciókutatással elért fejlesztési eredményeit. Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia 99 tantárgyra épülő olyan mobil iskolakoncepció, amely két központi eleme az értékközvetítés és a képességfejlesztés (Zsolnai, 1995). A Zsolnai-pedagógia egy gyakorlat közeli, rendszerszemléletű, filozófiailag és a társtudományokkal megalapozott pedagógia, amit ha a pedagógusok megértenek, maguk is képesek leírni és értékelni a saját praxisukat. Ezeket a gondolatokat a Zsolnai Józseffel (1935-2011) készült interjúban olvashatjuk (Báthory, 2001, 252. o.). Ebben a programban az ének-zene tantárgy használatos taneszközei között találjuk a fentebb emlegetett Kodály Ádám énekes könyveket és Szabó Helga ének-zenei tagozatos iskolai tankönyveit. Ez is jelképezi számunkra a programok rokon vonásait, a tiszta forráshoz mindig visszatérő, kísérletező, új utakat kereső, jól felkészült tanárokat, akik a leghatékonyabb mértékben kívánják megvalósítani a fenti elveken alapuló gyakorlatot. Ennek érdekében a nyolcvanas évek második felében már a képességfejlesztő tanítóképzés modelljének kidolgozására is sor került a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola pedig a kutatási terv alapján vállalta a kísérleti csoportok indítását (Kocsis és Zsolnai, 1997). Irodalomjegyzék Andics és mtsai (1945): Demokrácia és köznevelés. Országos Köznevelési Tanács, Budapest. Ádám Jenő (1944): Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján. Turul Könyvkiadó, Budapest. Ádám Jenő (1945): A magyar zeneélet és az iskola. In: Andics és mtsai (1945): Demokrácia és köznevelés. Országos Köznevelési Tanács, Budapest. 577- 594. Ballér Endre (1996): Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Báthory Zoltán (2001): Maratoni reform. A magyar közoktatás reformjának története, 1972-2000. Önkonet Kiadó, Budapest. Bónis Ferenc (1982, szerk.): így láttuk Kodályt. Zeneműkiadó, Budapest. Gyarmatiné Hegedűs Zsuzsanna (é.n.): ÉKP Énekzene 1-6. 2012. 10. 03-i megtekintés, OKI, http:// www.oki.hu/tanterv/elso.lap/12710409.htm Gyarmatiné Hegedűs Zsuzsanna (é. n.): ÉKP Énekzene 7-10. 2012. 10. 03-i megtekintés, OKI, http:// www. oki .hu/tanterv/elso.lap/12710410.htm Kodály Zoltán (1943): Iskolai Énekgyűjtemény. I—II. Országos Közoktatási Tanács, Budapest. Kodály Zoltán (1982): Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. I. Zeneműkiadó, Budapest. Kodály Zoltán és Ádám Jenő (1943): Szó-mi népiskolai énekkönyvek az I-VIII. osztályok számára. Magyar Kórus Kiadó, Budapest. Kodály Zoltán és Ádám Jenő (1948): Énekes könyv az általános iskolák I—VIII. osztályai számára. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 116