Iskolakultúra, 2016/1 (26. évfolyam, 1-6. szám)

2016 / 1. szám - TANULMÁNY - Somogyvári Lajos: Munkára nevelés a szocialista pedagógiában: az orosz-szovjet előtörténet (1917-1958)

_______________Somogy­vári Lajos: Munkára nevelés a szocialista pedagógiában: az orosz-szovjet előtörténet (1917-1958) A német eredeti konkrétabb a magyar fordításnál: „Geistige Bildung - Körperliche Ausbildung - Polytechnische Erziehung” (Marxot idézi: Skiera, 2009, 127. o.). Az idé­zetekből kibontható a későbbi szocialista pedagógia egyik alaptétele, az iskolareformok diskurzusaiban gyakran használt érv: a mindenoldalúan fejlett ember eszméje. A régi iskolával szemben az új nemcsak az intellektuális képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt: ugyanolyan fontos (ha nem fontosabb) a „kéz műveltsége” (Sáska, 2005­, 18. 0. ) - ami egyébként a reformpedagógiai mozgalmakkal érintkező gondolat - és a fizikai képzés, a testi nevelés. „Ahogyan a természet rendszerében fej és kéz összetartoznak, úgy egyesíti a munkafolyamat fejmunkát és közmunkát.” (Marxot idézi: Márkus, 1971, 46. o.) A politechnikai képzés egyik első megfogalmazásában már jelen van a termelő­­munka fontossága és valamennyi technikai alapkészség elsajátítása a növendékek által. Az idézettel kapcsolatos utolsó fontos megjegyzés a termelési folyamatok alapelveit illeti. Krupszkaja és Lenin más megközelítésben fogalmazza meg ugyanezt a tartalmat, a későbbiekben ismertetendő, az egész oktatási folyamatot átható politechnikai alapelv for­májában. Marx A tőkében (A gyermekek termelőmunkája és nevelése, idézi: Vág, 1967, 121-122. o.) folytatja idevágó gondolatmenetét: „A gyárrendszerből - ahogyan Robert Owennél részleteiben nyomon követhetjük - kisarjadt a csírája a jövő nevelésének, amely minden gyermek számára egy bizo­nyos koron túl összekapcsolja majd a termelőmunkát az oktatással és a tornával, nemcsak egyik módszerként a társadalmi termelés fokozására, hanem az egyetlen módszerként mindenoldalúan fejlett emberek termelésére.” A három terület (szellemi, testi és politechnikai nevelés) összekapcsolásából vezeti le Marx a mindenoldalúan fejlett emberek termelésének szándékát. Két fontos, új elem bukkan itt elő: az egyik a jövő nevelésére vonatkozik, a másik oktatás és termelőmunka összekapcsolására. A szocialista pedagógia fontos jellemzője volt - minden gyakorlatias­sága ellenére - a jövőre irányuló, némileg utópisztikus jelleg, a képzés céljául tekintett embereszmény megfogalmazása és az elérés útjainak felvázolása. Természetesen min­den pedagógia teleologikus és célvezérelt, azonban a szocialista pedagógia esetében az ideológia (a kommunista társadalom megvalósításának távlati célja) dominanciája miatt nagyobb hangsúlyt kapott az alapul tekintett ideál. Eszmény és gyakorlat egymáshoz iga­zítása, illetve az oktatáspolitikai döntéseket befolyásoló, azokat alátámasztó praktikus és elméleti érvek változó erőssége sok konfliktushoz vezetett az iskolareformok bevezetésé­nek idején. A termelőmunka és az oktatás-nevelés kombinációja volt az alapja ezeknek a reformoknak, a marxi indoklással (gazdasági és társadalmi érdekek) együtt ez az okfejtés képezte az alapját Hruscsov 1958-as előterjesztésének, ami megelőzte a szovjet oktatási törvényt, az iskolareformot. A politechnikai képzés ideológiai megalapozását követően az orosz-szovjet pedagógia fejlődéstörténetét vázolom fel 1917 után. A politechnikai képzés szempontjából három nagyobb korszakra oszthatjuk fel a hruscsovi reformokat megelőző négy évtizedet: 1. a kísérletezés időszaka (1917-1931), 2. visszatérés a hagyományos iskolamodellhez a sztálini represszió idején (1931-1953), 3. a reform előzményei, Hruscsov hatalmi harcai (1953-1958). A periodizáció alapjául szolgáló fordulópontok a következők: a bolsevik hatalomátvétel (1917), a pedagógiai kísérletezést lezáró párthatározatok (1931), Sztálin halála (1953) és a szovjet iskolarendszer átalakításának kezdete (1958). Valamennyi évszám oktatáspo­litikai és ideológiai irányváltást jelöl - a Sztálin halálát követő váltás hosszan elhúzódó jellegével eltér a többi átalakulástól, amelyek hirtelen következtek be (ennek lehetséges okairól később lesz szó). A váltások minden esetben a hatalmi-politikai erőtérből indul­

Next