Iskolakultúra, 2016/1 (26. évfolyam, 1-6. szám)
2016 / 1. szám - TANULMÁNY - Somogyvári Lajos: Munkára nevelés a szocialista pedagógiában: az orosz-szovjet előtörténet (1917-1958)
_______________Somogyvári Lajos: Munkára nevelés a szocialista pedagógiában: az orosz-szovjet előtörténet (1917-1958) A német eredeti konkrétabb a magyar fordításnál: „Geistige Bildung - Körperliche Ausbildung - Polytechnische Erziehung” (Marxot idézi: Skiera, 2009, 127. o.). Az idézetekből kibontható a későbbi szocialista pedagógia egyik alaptétele, az iskolareformok diskurzusaiban gyakran használt érv: a mindenoldalúan fejlett ember eszméje. A régi iskolával szemben az új nemcsak az intellektuális képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt: ugyanolyan fontos (ha nem fontosabb) a „kéz műveltsége” (Sáska, 2005, 18. 0. ) - ami egyébként a reformpedagógiai mozgalmakkal érintkező gondolat - és a fizikai képzés, a testi nevelés. „Ahogyan a természet rendszerében fej és kéz összetartoznak, úgy egyesíti a munkafolyamat fejmunkát és közmunkát.” (Marxot idézi: Márkus, 1971, 46. o.) A politechnikai képzés egyik első megfogalmazásában már jelen van a termelőmunka fontossága és valamennyi technikai alapkészség elsajátítása a növendékek által. Az idézettel kapcsolatos utolsó fontos megjegyzés a termelési folyamatok alapelveit illeti. Krupszkaja és Lenin más megközelítésben fogalmazza meg ugyanezt a tartalmat, a későbbiekben ismertetendő, az egész oktatási folyamatot átható politechnikai alapelv formájában. Marx A tőkében (A gyermekek termelőmunkája és nevelése, idézi: Vág, 1967, 121-122. o.) folytatja idevágó gondolatmenetét: „A gyárrendszerből - ahogyan Robert Owennél részleteiben nyomon követhetjük - kisarjadt a csírája a jövő nevelésének, amely minden gyermek számára egy bizonyos koron túl összekapcsolja majd a termelőmunkát az oktatással és a tornával, nemcsak egyik módszerként a társadalmi termelés fokozására, hanem az egyetlen módszerként mindenoldalúan fejlett emberek termelésére.” A három terület (szellemi, testi és politechnikai nevelés) összekapcsolásából vezeti le Marx a mindenoldalúan fejlett emberek termelésének szándékát. Két fontos, új elem bukkan itt elő: az egyik a jövő nevelésére vonatkozik, a másik oktatás és termelőmunka összekapcsolására. A szocialista pedagógia fontos jellemzője volt - minden gyakorlatiassága ellenére - a jövőre irányuló, némileg utópisztikus jelleg, a képzés céljául tekintett embereszmény megfogalmazása és az elérés útjainak felvázolása. Természetesen minden pedagógia teleologikus és célvezérelt, azonban a szocialista pedagógia esetében az ideológia (a kommunista társadalom megvalósításának távlati célja) dominanciája miatt nagyobb hangsúlyt kapott az alapul tekintett ideál. Eszmény és gyakorlat egymáshoz igazítása, illetve az oktatáspolitikai döntéseket befolyásoló, azokat alátámasztó praktikus és elméleti érvek változó erőssége sok konfliktushoz vezetett az iskolareformok bevezetésének idején. A termelőmunka és az oktatás-nevelés kombinációja volt az alapja ezeknek a reformoknak, a marxi indoklással (gazdasági és társadalmi érdekek) együtt ez az okfejtés képezte az alapját Hruscsov 1958-as előterjesztésének, ami megelőzte a szovjet oktatási törvényt, az iskolareformot. A politechnikai képzés ideológiai megalapozását követően az orosz-szovjet pedagógia fejlődéstörténetét vázolom fel 1917 után. A politechnikai képzés szempontjából három nagyobb korszakra oszthatjuk fel a hruscsovi reformokat megelőző négy évtizedet: 1. a kísérletezés időszaka (1917-1931), 2. visszatérés a hagyományos iskolamodellhez a sztálini represszió idején (1931-1953), 3. a reform előzményei, Hruscsov hatalmi harcai (1953-1958). A periodizáció alapjául szolgáló fordulópontok a következők: a bolsevik hatalomátvétel (1917), a pedagógiai kísérletezést lezáró párthatározatok (1931), Sztálin halála (1953) és a szovjet iskolarendszer átalakításának kezdete (1958). Valamennyi évszám oktatáspolitikai és ideológiai irányváltást jelöl - a Sztálin halálát követő váltás hosszan elhúzódó jellegével eltér a többi átalakulástól, amelyek hirtelen következtek be (ennek lehetséges okairól később lesz szó). A váltások minden esetben a hatalmi-politikai erőtérből indul