Iskolakultúra, 2016/2 (26. évfolyam, 7-12. szám)

2016 / 9. szám - TANULMÁNY - Bús Éva: Töredékes szövegképek: az élet- és átírás tropikus vetületei Laurence Sterne műveiben

Bús Éva: Töredékes szövegképek: az élet- és útírás tropikus vetületei Laurence Sterne műveiben Jegyzetek 1 Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai, VI. könyv, 7. fejezet, 440. Ford. Határ Győző. Budapest, Európa Könyvkiadó 1989. 2 “[Njarrative might well be considered a solution to a problem of general human concern, namely, the problem of how to translate knowing into telling” (White 1980, 5). 3 Vö.: Hayden White: The Value of Narrativity in the Representation of Reality (1980) in: Critical Inquiry 7,1. sz. 5—27. Louis O. Mink: Narrative Form as a Cognitive Instrument (1978) című tanulmányában szintén rámutat a narráció kognitív szerepére, és elemzi, miként képes a történetmondás a kavargó, még rendezetlen élménytartalmat érthető struktúrává szervezni. A gondolkodástörténet vicci hagyományát követve Burke négy mestertrópust határoz meg: a metaforát, a metonímiát, a szinekdochét és az iróniát; hozzáteszi továbbá, hogy számára nem kifejezetten képi tartalmuk és használatuk bír jelentőséggel, hanem az igazság megragadásában és leírásában betöltött közvetítő szerepük. Vö.: Kenneth Burke: Grammar of Motives (1945), Appendix D, 503-516. 5 Az eredetiben „this Fragment of Life”, szó szerint „e töredék élet”. Laurence Sterne, The Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman (szerk.: JÜRGENSME1- ER, G. Munich, 2005, 3). 6 A narratív tartalom jelölésére a fikció, a narráció előadásmódjának jelölésére a dikció terminusokat fogom használni a jelen munkában. Ez a terminológia egybeesik a Gerard Genette által a Fiction et diction (1991) című értekezésben használt neoarisztoteliánus terminológiával, amely egyben Arisztotelész mimészisz és diegészisz kifejezéseinek újraértelmezésén alapul. Két okból is szándékosan használom ki a ’dikció’ szó jelentéstartalmát (beszéd, szónoklat, kifejezésmód, beszédmodor, stílus, nyelvezet, előadásmód lásd Bakos 1974, 184). Egyrészt Steme műveinek retorikai elemzését tervezem, melyben a hangsúly a szövegszervező trópusok jelenlétére és értelemképző szerepére kerül, másrészt arra is tekintettel, hogy a vizsgálat részét képezik Steme prédikációi is, amelyek tipográfiája nyomtatott kiadásban megkísérli aprólékosan rögzíteni a szóbeli előadásmód lényegi elemeit. A szövegek tipogáfiai jegyeire és az élőbeszéd leképezésére tett kísérletre a regények tárgyaláskor is kitérek. 7 „[A] hint which 1 am resolved to follow; - and that is, not to be in a hurry; - but to go on leisurely, writing and publishing two volumes of my life every year” (TS 2005,1. 14. 35). Az angol nyelvű változatnál a kiadás évszámát is megadom, megkülönböztetendő a magyartól. 8 Az asszonytól született ember élete rövid, tele nyugtalansággal. Kihajt, mint a virág, majd elfonnyad, árnyékként tűnik el, nem marad meg (Job 14, 1-2). 9 Job s Account of the Shortness and Troubles of Life, Considered. 10 „With how quick a succession do days, months and years pass over our heads? - how truly like a shadow that departeth do they flee away insensibly, and scarce leave an impression in us? - when we endeavour to call them back by reflection, and consider in what manner they have gone, how unable are the best us to give a tolerable account?” (Sermons I, 156). 11 „There is something strange in it that life should appear so short in the gross - and yet so long in the detail” (Sermons II, 15). 12 Az angol szövegváltozatban a morsel, ’morzsa’ szó szerepel; ennek a jelen részlet szempontjából csupán lexikai jelentősége van, hiszen jelentésében ez is falatnyi élelemre utal. 13 Igazat adva Lefebvre-nek, aki a Production of Space című munkájában megjegyzi, hogy sokallja az utóbbi időben elszaporodott térfogalmakat, a jelen esetben mégis maradnék a szövegtér fogalmánál, ami, tartalmát tekintve és a későbbiekben kifejtendők alapján, túlmegy azon a szintén Lefebvre által adott általános „irodalmi tér” (literary space) meghatározáson, miszerint az egy adott szerző vagy művész által teremtett világot jelöl. Vö. „we are forever hearing of (...) literary »spaces«; the term is used much as one might speak of a particular writer’s or artist’s »world«” (Lefebvre 1991, 8). 14 „This modem space has an analogical affinity with the space of the philosophical, and more specifically the Cartesian tradition. Unfortunately it is also the space of blank sheets of paper, drawing-boards, plans, sections, elevations, scalemodels, geometrical projections, and the like” (Lefebvre 1991, 200). 15 „Space [is] not only to be »read« but [is] also to be constructed” (Lefebvre 1991, 7). A gondolat kiterjedtebb kidolgozást az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején megjelenő tapasztalati és gyakorlati perspektívát alkalmazó tértudományi szakírásokban, például Yi-Fu Tuan Place and Space: The Perspective of Experience (1977) és Michel de Certeau The Practice of Everyday Life (1984) című munkájában kap. 16 kidolgozott képet nyújt az egyes nyomdatechnikai és szedési mintákról és történeti hátterükről Joseph A. Dane Out of Sorts: On Typography and Print Culture (2001) című munkája. A tipográfiai kutatások egyik alapműve Elizabeth Eisenstein The Printing Press as an Agent of Change 1979-ben kiadott kétkötetes áttekintése. Az elektronikus források közül szintén igen tartalmas összeállítás található az írásbeliség és a szövegtipográfia történetéről az alábbi linken: http:// www.historyofinformation.com/expanded.php7category/Printing+%2F+Typography.