Izraelita Tanügyi Értesítő, 1885-1886 (11. évfolyam, 1-16. szám)

1886-07-01 / 9. szám

Felelős szerkesztő: SZÁNTÓ ELEÁZÁR. Megjelen havonkint egyszer. — Kiadja az ״ Orsz. magy. izr. tanító-egyesülett­. — Előfizetési ár: Nem tagok számára egész évre 2 frt. — Az egyesület tagjainak dijmen­­tesen jár. — Az előfizetési pénzek és tagsági dijak Ózer Zsigmond egyleti pénz­­tárnokhoz Klauzál-utcza 4. szám küldendők. — Szerkesztői iroda: Sip-utcza 12. sz. Budapest, 1886. julius hó 1. XI. évfolyam. 9. szám. IZRAELITA tanügyi Értesítő. Egyletünkért és lapjáért. (Megjegyzések a ״ Magy. Paed. Szemle­ márcziusi füzetéhez). Századunkat, a tudományos kutatások­, felfedezések- és találmányok­­tól eltekintve — a roppant sok egyesület létesülése jellemzi. Rohamosan keletkeznek egyletek egymásután és egy és ugyanazon szakban működő egyének önálló egyesületet alkotnak vidékenkint; arra is van akárhány eset, hogy az ország egy részéhez tartozó egyének országos egyesületet létesítenek. Ha már most behatóan foglalkozunk ezen kettős rendszerrel, akkor a következő öt igazságot állíthatjuk fel: 1. Az egyesülés eszméje, akár az egyik, akár a másik rendszer szerint, következményeinél fogva üdvös. Egy csoporthoz tartozó bármiféle foglalkozású egyének egyesületté alakulva öntudatosabban, jobb rendszer szerint és így czélszerű­bben működnek szakmájukban. 2. Az ország különböző vidékein a viszonyok saj­átlagos alakulásai­­nál fog­va külön egyesületek tanácsosak. Ezeknek tagjai közvetlen ta­­pasztalatból ismerik a viszonyokat, behatóbban foglalkoztak ezekkel, hivatottak ezek felett eszmét cserélni és módokban van gyors orvoslást eszközölni. 3. Ha az ország minden egy szakmához tartozó lakosa országos egyesületet alkot, ez anyagilag is, szellemileg is gazdagabb a vidéki egyesületeknél. Ilyen nagy egyesületek minden tagjukat egyaránt érdeklő ügyekben hathatósabban, nagyobb eredménynyel működhetnek, míg a vi­­dékek külön, sajátlagos viszonyaikból eredő szükségein és bajain hossza­­dalmasabb eljárással, soha sem elegendő közvetlenséggel járhatnak el. 4. Legczélszerűbb, ha egyenlő foglalkozást folytató egyének országos egyesületté alakulnak, s közös czéljuk felé vállvetett munkálkodással tö­­rekednek, de vidékenkénti sajátlagos ügyeik elintézése végett a központi országos egyesülettel szerves összefüggésben álló vidéki fiók-egyesük­eteket is alkotnak. 5. Ha az egyesület szellemi gyarapodása szükségessé teszi és anyagi ereje megengedi, úgy ügyeinek czélszerűbb megvitatása és a fő- valamint a niókegyesületek között való kapocs fentartása végett egyleti közlönyt szerkeszt. Ezen öt általánosan ismert igazságot kellett felsorolnom, hogy to­­vábbi állításaim igazsága annál kétségbevonhatatlan legyen. Alkalmazzuk már most a fenti igazságokat egyenként a hazai tanítóközönségre általá­­ban és ugyancsak a hazai izr. felekezetű tanítókra különösen, úgy ki fog

Next