Békés István: Pest megyei barangolások (Budapet, 1975)
Gyűrű a főváros körül - A pesti gyűrű
Igen ám, csakhogy mindez nem a községben, hanem Csömör határában, a külterületen történik. Olyan helyen, ahová a községből rendezett út nem vezet, amelynek szorosabb közlekedési kapcsolata a lakóterületekkel nincsen. Tehát a kitelepített raktárak sem a helybeliek munkalehetőségeit nem növelik, sem a község fejlesztését nem segítik elő. Az erősen gépesített, s ezért kevés munkaerőt foglalkoztató raktártelepeket a dolgozók jobban elérhetik Pestről, Kerepesről, Kistarcsáról, mint Csömörről, s ezért a községnek a földrajzilag határába telepített raktárakból se öröme, se haszna. És itt felmerül még egy kérdés. Vajon mennyi haszna vagy kára van a főváros területén jóval túltelepített raktárakból, az oda-vissza fuvarozás, rakodás figyelembevételével, a termelő vállalatoknak? KEREPES - KISTARCSA A címben foglalt két község egybekapcsolásának oka, hogy 1973 április közepe óta a két szomszédos település, különállását fenntartva, közigazgatásilag egyesült. Ez idő szerint az egyesülés azt jelenti, hogy a közös költségvetéssel gazdálkodó Kerepesi-Kistarcsai Tanács székhelye Kistarcsán van, ott működik a tanácselnök és helyettese, ott dolgozik a vb-titkár, a tanácsi végrehajtó bizottság és az apparátus - Kerepes külön ügyeit helyi kirendeltség és kirendeltségvezető intézi. Hogy a jövőben még mit jelenthet ez a szoros közigazgatási kapcsolat, arra majd a továbbiakban vetünk néhány reménykedő pillantást. * Fogózzunk meg először abban a tárgykörben, amiben a közigazgatási egybekapcsolás előtt is megmutatkozott a két község érdek- és munkaközössége. Ez a Szilasmenti Mgtsz, amelynek mintegy 250 tagja és közel duplányi alkalmazottja 1780 hektár kerepesi és kistarcsai földön gazdálkodik. S hogy nagyon derekasan, arra világot vet néhány kedvderítő számadat. A szilasmentiek, akik az 1972. évi eredmények alapján a Kiváló Szövetkezet címet nyerték el, évzárlatkor 21 millió forint tiszta nyereséggel büszkélkedhettek, s az egy főre jutó átlagos jövedelmük 44 000 forintot tett ki. Van a termelőszövetkezetnek, akár így mondhatjuk: természetesen egy sor ipari mellékágazata is: traktorgumikat javító gumiüzem, lakatos- és vasesztergályos-műhely, öntöde. De a Szilasmenti Mgtsz jelentőségét jól megválasztott és kifejlesztett profilja emeli felül az átlagos szinten. Kerepesen-Kistarcsán elsősorban gyógynövényt termesztenek. Kamillát, muskotályzsályát, édesköményt, levendulát, s nemcsak termesztik ezeket a gyógyító, ízesítő, illatosító növényeket, hanem saját üzemükben fel is dolgozzák. Bizonyos fajtákat csupán szárítanak, de például a kamillát lepárolják, s finom olajat kiszerelve, üvegcsében hozzák forgalomba. * Ha magyarázni kívánnám, hogy a kettős címke miért került előre a kisebb, mintegy 5000-es lélekszámú Kerepes és utána a majdnem 9000 főt számláló Kistarcsa, akkor kétféle indokot is hozhatnék fel. Az egyik az ábécé rendje, amely önkéntesen kínálkozó ritmust ad efféle címszövegnek, a másik a históriai múlt belátható mélysége. Kerepesről - ha a község területének rézkori eszközleletét figyelmen kívül is hagyjuk - már e néven kapunk hírt 1148-ból II. Géza egyik okleveléből. Hasonlóképpen ismeretes, hogy 1275-ben Karászi Sándor bán tulajdona volt. Még nevének eredetére is van olyasféle legenda, hogy a honfoglalás idején itt lakó szlávok már Kreps néven emlegették, ez a mi rák fogalmunknak felel 299