Járművek, építőipari és mezőgazdasági gépek, 1992 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4-5. szám
megfigyelésénél igen szoros korrelációs összefüggést találtunk. A gyengébb körülmények között dolgozó HNB- 1200 nádaratónál is közepestől erősebb volt a kapcsolat. A számított értékek birtokában megállapíthatjuk, hogy a SEIGA BOG típusú nádaratógép esetében a teljesítmény 83%-ban, a SEIGA 091 esetében 71%-ban, a HNB-1200 típusú gépnél 62%-ban a biztonságos gépüzemelés függvénye [3]. Az üzembiztonságos nádaratásnak sok összetevője van, de jórészt a talaj fizikai, mechanikai állapota, a nádas gondozottsága határozza meg. A gyomos, zsombékos nádasokban nagyobb a gépek műszaki meghibásodási lehetősége (kardántörés, eltömődés, gumikerék sérülése stb.). Az aratógépek teljesítmény-kapacitás kihasználását a kéveszedők munkaintenzitása, illetve fiziológiai terhelhetősége is jelentősen behatárolja. A vizsgált gépeken a nádkéve elszedés a kötözőszerkezettől kézzel történik. A taposási kár mértékének minősítéséhez még nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű információval. Tavaszi megfigyeléseink azt látszanak bizonyítani, hogy a mocsárjáró gépek esetében lényeges eltérés nem várható a nádhozamot illetően. Állításunkat megerősíti az a tény, hogy a vizsgált gépek járószerkezete közel azonos, így a talajnyomás kevésbé tér el egymástól. Eltérés ott található, ahol a gépeket különböző céllal többször is azonos nyomon járatták. Az ilyen helyeken a nád gyengébb termést hozott és a növény fejlődésében is 10-15 napos késést tapasztalhatunk. A nád állománysűrűsége ezeken a helyeken 10%-kal alacsonyabb lett, a beérett nád méreteloszlása eltért a normál körülmények között fejlődött és betakarított nádtól [6]. Hasonlóak a megfigyeléseink azokon a területeken, ahol az aratógépek megcsúsztak és elkapartak. Ezeken a helyeken a tavaszi kihajtás teljesen elmaradt. A növényzetben okozott kártétel, eddigi tapasztalataink szerint csak részben írható a gépek számlájára. Csökkenthető a taposási kár mértéke a nádaratás kedvező idejének megválasztásával, a learatott nád kihordásának helyes tervezésével, a nádas megfelelő gondozásával. Az úszó nádarató kártétele - a náddal foglalkozó szakemberek tapasztalatai szerint - csak ott jelentkezik, ahol a betakarítás idejére a nádhajtások mérete túlnőtte a gép merülési mélységét. A tárolóhelyekről származó nádkévékben a mechanikai sérülési arány elenyésző, valamennyi géptől származó nád sérülése 2% alatti értéket mutat. A kötözőszerkezettől elszedett nád sérülése százalékban nem észlehető. A kismértékű mechanikai sérülés a szállítás közben keletkezik. Összefoglalás Összefoglalva megállapítható, hogy a minőségi nádtermelés igényli a szakemberek beavatkozását a nádasok életébe. A nád minőségének megőrzése érdekében folyamatosan kell végezni az évszakoknak megfelelő gondozási munkákat. A betakarítás optimális idejének megválasztásával, a szállítás és a tárolás színvonalának emelésével megóvhatjuk a nádas talaját, a jövő évi termés mennyiségét, s annak minőségét. A nádaratáshoz szükséges nagy teljesítményű betakarítógépek a náddal gazdálkodók rendelkezésére állnak. A bemutatott és vizsgált nádaratók teljesítménye, üzembiztonsága, az elvégzett munka minősége az elvárásoknak megfelel. A nádexportunk jövője elsősorban a betakarítás eszközeinek színvonalától és számától, az aratás szervezésétől, az összegyűjtött nád állagának megóvásától függ. A teljes nádvagyon betakarítása régi vágyunk, de az csak akkor valósulhat meg, ha az egész ágazatot gépesítjük. Természetesen a betakarítást végző és abban résztvevő gépek tökéletesítése a legfontosabb tennivalónk. Még megnyugtató eredmény nem született a nádkéve kötözőszerkezettől történő elszedésére és platóra szállításának megoldására. További igényként jelentkezik a kéve nélküli nádbetakarítás műszaki megvalósítása. IRODALOM [ 11 Dr. Galó M.-Dr. Harangozó L.-Szalay L.: A nádbetakarítás műszaki fejlesztésének eredményei. Kézirat. Nyíregyháza 1990. [2] Dr. Harangozó L.: Termékek a vízpartról. Kézirat. Nyíregyháza 1988. [3] Dr. Harangozó L.-Takács L: Önjáró nádbetakarító gép kialakítása. Járművek, Mezőgazdasági Gépek, Budapest 1990. 11.szám. [4) Rutkay A.-Tilesch L.-Veszprémi B.: Nádgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1964. [5) Előtanulmány a nádbetakarítás gépesítéséről. MG 1. Budapest 1961. [6] Dr. Harangozó L.—Dr. Széll L.: Tanulmányterv a termelő nádhulladéktól való elválasztására, méret szerinti osztályozás gépi megoldása. Nyíregyháza 1991. Nissan Duad (Ernst Demianiuk) Ajtók és tető nélkül szolgál a NISSAN DUAD zavartalan utazási örömökkel a szabad levegőn. A kétüléses nyitott kocsiban jó érzés az utazás, az ülések 40 cm-rel ferdén el vannak tolva egymáshoz képest és a motor a vezető mellett dolgozik (l.ábra). A kompakt méretek, a motor elrendezése, csupán 470 kg össztömeget adnak, ezzel a DAAD-ot kellemes szabadidő- kocsivá minősítik anélkül, hogy a biztonság és a környezetvédelem el lenne hanyagolva. Zámbory Lászlónné Lábra: NISSAN DUAD 156 Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek, 39. évfolyam, 1992. 4.-5. szám