Katolikus Széchenyi gimnázium, Jászapáti, 1935

KŐGLER ÁRPÁD 1884—1936. Kőgler Árpád, r. tanár, fiatal iskolánknak immár 4. halottja. Mint a többi, ő is aránylag korán távozott el közülünk. Kőgler Árpád a Zagyvarónához (Nógrád vm.) tartozó Inaszóbányán szüle­­tett 1884. okt. 6.-án. A középiskolát Selmecbányán a kat. és ev. főgimnáziu­­mokban, magasabb tanulmányait pedig a pesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1­­­1 évi budapesti, debreceni és rákospalotai működés után, 1915- 18.-ban az ara­­nyosmaróti áll. ig.-ban, 1918.-tól pedig intézetünkben tanárkodott és 3 m. évi bete­­geskedés után Jászapátin 1936. ápr. 5.-én halt meg. A képzőművészethez való hajlama már fiatal korában mutatkozott. Szülei­­nek jó módja lehetővé tette, hogy művészi készsége és tudása hamar kifejlődhe­­tett. Nagyon szeretett rajzolni, festeni s mint ő maga gyakran emlegette, fiatal ko­­rát úgyszólván elművészkedte. Hogy fiatalkori munkássága értékes volt, bizony­­sága az a kitüntető megtiszteltetés, hogy lefesthette Ferdinánd bolgár cárt, Murány grófját. Tanári munkájában művészi felfogása irányította. A helyes elképzelésre való vezetés mellett gondos, aprólékos tiszta munkára szoktatta tanítványait. Nem sze­­rette az olyan képet, amely csak messziről élvezhető. Meg kell látnia, mint mondo­­gatta, a rajzolónak azokat a jellegzetes vonásokat, amelyek az előtte levő valóság lényegét adják, de nem szabad elhagynia azokat a mellékvonásokat sem, amelyek a képet a szemlélő előtt élvezhetőbbé, szebbé teszik. Szigorú, fegyelmezettséget kívánó tanár volt, de tanítványai a szigorúságból is kiismerték a jó szívet, szerették. Míg egészsége, ereje engedte, fáradhatatlan volt. Iskolában és azonkívül ipar­kodott hasznos munkát végezni. Az intézet tornatermében külső anyagi támogatás nélkül hatalmas színpadot építtetett, gondoskodott a költségek előteremtéséről s nagy

Next