Állami Gimnázium, Jászberény, 1877

az utánzásvágyat, s előnye abban rejlik, hogy nem szigorúan parancsol­ ,ezt tenned kell“, hanem nyájasan int: „ezt te is megteheted,“ s míg egyfelől a tanu­lók összegének önérzetét és öntudatát ébreszti fel, addig másfelől egy másik hatalmas ösztön, a becsösztön mindig készen áll az utánzásvágygyal egyesülni, és a versenyt fen­tar­tani. S e kölcsönös versengés veendő különösen tekintetbe, mely itt a hasonlók között magától ébred fel. Mily szembetűnő egy jól veze­tett iskolában az igyekezet feleléshez juthatni! Mindenik, ha jelt adott, először szeretne észrevétetni, mindenik, ha beszélnie szabad, először meghallgattatni, félve attól, nehogy a másik elragadja tőle az elsőbbségi és felsőbbségi érzet jutalmát. Ha a rendesen és jól vezetett iskolában a tapintatos tanut­ó vetélkedést rendez el, mint emelkednek fel, s nyújtják be contráikat az elismert szorgalmu­­ak ellen is a még eddig fel nem tűntek, égve a vágytól az előbbi érdemhelyét elfoglalni, s magukat kitüntetni. S viszont mint látszik az ilyen szellemi pár­bajra hivott gyermekben, kit a másik helyéről leszorítani igyekszik, a büszke önérzet, az önbecs, mely nem tart attól, hogy az egyszer elnyert elismerést el fogja veszíteni. S ha helyét csakugyan meg tudja védni, nem fog-e tovább is igyekezni, még több érdemet szerezni ? És a másik, kinek ereje ezével nem mér­kőzhetett, nem fog-e igyekezni odajutni, hogy valamikor kudarczát fényesen lesimitsa? — Mennyi elevenség, mozgalom érdek és vidorság, mely magával ragadja a tanitót is. S a­mily mértékben költi fel a nyivános tanításnál egyik igyekezet a másikat, úgy terjed el e vetélyszenv az egész növendékseregben, mely tehetetlen és rideg természetüeket is jótékony hatása alá vonz. — E ver­sengés bölcsen és jól kimért felhasználásában a nevelésnek egy igen helyes paedagogiai eszköze rejlik. — Elismerés, tetszés, dicsérés, jutalmazás ideje és módja szerint alkalmazva, a gyermeknél tevékeny talajra találnak. Hasonló hatással bir a nyilvános megintés, és büntetés. — Mindez, mely a gyermekben szunyadó tehetségek kifejtésére oly sokoldalú alkalmat ad, képezi, neveli a jö­vendő igazságos férfiút, a jó hazafit, a szorgalmas polgárt.*) Ily társadalmi életet a leendő férfiúnak csak az iskola nymíthat, melynél az erők bizonyos egyenlősége a föltétel. Tökéletes, független felsőbbség nem adhat a verseny­­zésnek helyet. S ezért az iskolába lépés, elvonás az egyenlőtlenségtől, belépés azon nemű kortársak közé, s ezért egyszersmind belépés a közversenyfutásba. A tanító sarkalása nélkül is mérkőznek itt az ifjú erők a tudás és cselekvés mezején s küzdenek az elsőségért. A magá­nnevelés és az iskolát mellőző csa­ládi élet nélkülözik a leghathatósb eszközt, mit az iskola nyújt: a példát; a szorgalmas és derék tanulók, kik a többiek vetélyszenvét fölébresztik, az élénk tanszellemre, és a tudományokban­ előhaladásra nagy befolyással vannak. A nyilvános nevelés e mozgalomteljes élet mellett még más kincset tár fel az illetők elé, egészen keresetlenül s öntudatlanul, s ez az emberismeret. — Mennyivel jobban ismerik a tanulók egymás gyengéit és előnyös oldalait, mint a tanítók! Az emberismeret különösen hasonlók és olyanok közt szerezhető meg leginkább, kik minden tartózkodás nélkül nyilatkoznak és cselekednek a szemlélő előtt. — A­hány a tanulótárs, majdnem ugyanannyi egyediséget és jellemet ismer fel a gyermek, s egyiket egy, másikat más oldalról képes meg­ítélni. Vájjon az okos és értelmes gyermek nem megismeri-e tanuló társa arczán is, ha roszat cselekedett ez, bármennyire igyekezzék is azt elrejteni. — Sőt épen e tettetés vezeti a való kikutatására. — Egy tekintet, és a tanuló legtöbb eset­ben megtudja társa szeméről, hogy tudja-e a leczkét vagy nem. A tapasztala­tok, miket a gyermek itt magának szerez ezer más tapasztalatok kutforrásaivá *) A beható és valódi tevékenységgel eszközölt nevelés gyakran engedékeny kedélyeknél a házi élet ártalmas befolyását is képes ellenőrzeni. Vannak rá példák, hogy az iskolába járó gyer­mekek befolyása által a családban az asztali ima s egyéb házi ájtatosságok fölvételében részesültek, s hogy a nyilvános isteni tisztelet iránt több érdek tanúsíttatott.

Next