Állami Gimnázium, Jászberény, 1889
halvád(miután meghaltál) és számos, ma már elavult vagy más jelentési szó (pl . onn ó — mind a kettő, ha v a 1 - reggel, áldomás, a régi nyelvben ,ád ás, stb.) volt használatban. A XVI. század folyamán mindinkább tünedeztek e sajátságok és a nyelv egyre jobban közeledett a mai irodalmi nyelvhez, az új magyar nyelvhez. Az irodalmi nyelv nem ismer dialektusokat, míg a népnyelvben a következő többé-kevésbbé eltérő nyelvjárásokat lehet megkülönböztetni, a szerint, a mint az egyes vidékek az ё hanggal bánnak a kiejtésben: 1) ё-ző nyelvjárások: a palócz (barkó), göcseji, őrségi, rábaközi, ormánsági és a keleti székely, melyhez csatlakozik a moldvai csángók nyelve. 2) e-ző nyelvjárás a felső-tiszai és 3) e-ző nyelvjárások az alsó-tiszai és az udvarhelyi székely dialektus. 3. SZAKASZ. A magyar irodalomtörténelem korszakai. A magyar irodalomtörténelem hét korszakra oszlik: 1) A pogány kor, a legrégibb időtől az 1000. évig. 2) A keresztény középkor, a kereszténység fölvételétől a mohácsi vészig (1000—1526). 3) A protestáns kor, a mohácsi vésztől a bécsi békéig (1026—1606). 4) A katholikus visszahatás kora, a bécsi békétől a szatmári békéig. (1606—1711.) 5) A nemzetietlen kor, a szatmári békétől a magyar nemesi testőrség irodalmi fellépéséig (1711 —1772). 6) A felújúlás kora, Bessenyei felléptétől Kisfaludy Károlyig(1772-1820). 7) A nemzeties költészet kora, Kisfaludy Károlytól, 1820-tól mostanig. Első korszak: Pogány-kor a legrégibb időtől 1000-ig. Őseink a legrégibb időtől kezdve épúgy megénekelték hőseiket s bírtak vallásos, halottas és víg ünnepi s lakodalmas dalokkal, mint más népek, írott emlékünk azonban e korból nem maradt fenn, mindazonáltal a későbbi krónikások a hagyományból feljegyezték számos történeti énekeik tárgyait, amelyek két mondakörbe oszthatók, u. m. a hűn- és a magyar hősmondakörbe. 1) A hun-hősmonda főbb részei: a hún és a magyar nemzet eredete (a szarvasgim és nőrablás mondájával); a tárnokvölgyi és zeiselmayri ütközet (Detre homloknyilának regéjével); Atilla választása és a hadisten kardja; a catalauni harcz; Budavár építése és Buda meggyilkoltatása; Aquileja veszedelme a gólyamondával; Atilla utolsó menyekzője, halála és temetése; Kriemhilda csatája és Csaba királyfi.