Állami Gimnázium, Jászberény, 1890
a nulása, s azt fölöslegesnek, szükségtelennek, haszontalannak tartják és kárba veszettnek a ráfordított időt, noha — miként a lefolyt iskolaév elején országszerte tapasztaltuk — túlnyomóan mégis azt választották irányul a tanulmányozásban, mert több pályára nyit utat, mint a görög nyelv pótlására rendelt tárgyak. Ami engem illet, én ezen tudósítvány terén egészen semleges kívánok maradni, nem kívánok a vitába belevegyülni. Nem állok itt barátai mellé, mert igen sokan azt kiálthatnák felém, hogy a magam érdekében, állásom és kenyerem ügyében beszélek. De ellenfelei közé sem állok, mert akkor meg még többen a zászlómtól való hűtlen elpártolás vádját zúdíthatnák fejemhez. Annyit azonban kimondok, hogy a görög nyelv és irodalom tanítását gymnasiumainkból egészen kizárni nem szabad. Legyen módja a leendő tudósnak, hogy azt, mint szaktanulmányaihoz szükséges segítő eszközt, tanulhassa. De nem kell a görög nyelv és irodalom tanulására általánosan minden tanulót kötelezni, mert amelyik nem készül tudományos pályára, annak erre a szaktanulmányra szüksége nincsen, arra nézve ez fölösleges. Az arany- középutat választván tehát, elfogadom azon bevégzett tényt, mely az 1890. évi XXX. törvényczikkben előttünk fekszik. A görög nyelvi harcz és per hangjai ugyanis a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium mai szakavatott vezetőjéhez, Csáky Albin gróf és miniszeri nagyméltóságához is eljutottak. Ez arra indította őt, hogy a görög nyelv tanítása kérdését az oktatás teréről meghívott neves és komoly férfiak ítélete alá bocsássa. Ezen férfiak tanácskozását e nagyméltósága törvényjavaslata követte, mely a múlt év nyarán országgyűlésünk mindkét házának tárgyalásain keresztül apostoli királyunk ő ,felsége szentesítése alá került, s azóta mint az 1890. évi XXX. törvényczikk áll előttünk. Ezen törvény a vitázó feleket, szülőket és tanulókat is kielégíti, mert a görög nyelv tanulását a növendékre nézve általánosan kötelezővé nem teszi, de egészen nem is ejti el, hanem választást enged a tanulóknak, hogy egyéni hajlamuk, képességek és rátermettségek szerint a görög nyelvet, vagy pedig az ennek pótlására rendelt tárgyakat választhassák tanulmányaik irányául. Az ezen választásban való útmutatás ezen czikk föladata. Ezen sorok czélja tehát a dolog természete szerint nem lehet más, mint az idézett 1890. évi XXX. törvényczikknek szélesebb körökben való ismertetése, ezen törvény lényeges tartalmának és az ezzel kapcsolatos rendeletnek népszerű kifejtése, megmagyarázása, az érdekelt körök (iskolafenntartók, szülők, gyámok, tanulók, stb.) tájékoztatása a tanulmányirány megválasztásának természetéről, következményeiről, módjáról.