Állami Gimnázium, Jászberény, 1905
Akadémiai törekvések a nyelvtudomány terén 1831-1850-ig. Az adatok pontos, tömör egybeállításán s az elfogulatlankritikán alapul a jó monographia. Midőn most a szőkébb értelemben vett magyar philologiai irodalom egy nevezetes, eddig alig méltányolt fejezetét dolgoztak,kétszeresen szemünk előtt lebegett ez az elv. Bírálván azokat az eszméket, melyekk a Magyar Tudományos Akadémia megalapításától Hunfalvy Pál felléptéig kiemelkedőbben jellemezték egykori nyelvbúváraink gondolkodását, értekezésünk közel negyedszázadot ölel fel a hazai nyelvészet történetéből. S minthogy még ebben az időben a hazai nyelvtudományi törekvések minden kis szála az Akadémia falai közé futott össze, a következő sorok voltaképen a magyarnyelvű nyelvészeti irodalom előtörténetét nyújtják. I. Az akadémiai nyelvművelés. A nagy lelkesedéssel megalakult magyar tudós társaságnak legfontosabb teendői a nyelv körül voltak. Alapszabályai értelmében a nemzeti nyelv kiművelésére, csinosabbá, gazdagabbá tételére törekedett egyedül.1) Alakulásával egyúttal létrejött az a szilárd elvi sarkpont, melyhez, mint elismert egyedüli tekintélyhez, az eddig itt-ott meglevő A M. Tud. Társaság Alaprajza és Rendszabályai. Pest, 1831. A M. T. Társaság Évkönyvei. I. k. 65. 1.