Állami Gimnázium, Jászberény, 1925

Iskolánk múltja. A jászberényi magyar királyi állami főgimnázium alapját Dósa Pál jászkerületi kapitány vetette meg az 1767. évben. Az alapítványból létesített római katholikus jellegű, két osztályos latin iskola egy ideig Jászapáti mezővárosban állott fenn (1767— 1779) s innen került a jászkerület középpontjába. (1779.) A jászberényi latin iskola eleintén három osztályos királyi katholikus kisgimnázium volt (1778—1788.), majd öt osztályos kir. kath nagygimnázium (1788—1806.), utóbb hat osztályos kir. kath. nagygimnázium. (1806—1822.) De míg Mária Terézia, II. József és II. Lipót uralkodása idejében a költségek tetemes részét az országos tanulmányi alap fedezte, I. Ferenc kormányzása alatt teljesen a Jászságra hárult át a fenntartás terhe (1822). A jászok áldozatkészségére utalt kerületi katholikus nagy­gimnázium igazgatói és tanárai túlnyomó részben ferencrendi szerzetesek voltak, akikkel a Jászkerület és Jászberény város az iskola kölcsönös ellátása ügyében évtizedeken át szerződéses viszonyban állott. (1822—1851). A szabadságharcot követő önkényuralom alatt négy osztá­lyúvá zsugorodott össze a kerületi gimnázium (1851—1865.) és csak az alkotmányos korszak tette lehetővé a felső négy osztály fokozatos megnyitását. (1865—1868.) Az így újjászervezett jász­kerületi ferencrendi katholikus, utóbb jászberényi községi katho­likus főgimnáziumban 1869 nyarán volt az első érettségi vizsgálat. Az államosítás kezdetei még az 1880-as évek közepe tá­jára esnek, de a magyar állam kezébe való végleges átvétel, 1896 szeptember 1. hatállyal, csak az 1897. év folyamán történt. A tanintézet jelenlegi, egy emeletes új épülete 1889. aug. 28-án felszenteltetvén, abba az iskola az 1889—1890. tanév kezdetével költözött. Iskolánk eszerint az 1925—1926. tanévben fennállásának 159-ik esztendejét töltötte be, az 1924—25. tanév elejétől reál­­gimnáziummá alakult át.

Next